Salem - Két évtized
[2003-02-20] - Perkele

Tavaly találkoztam először a [Salem] névre hallgató zenekarral, akikről kiderült, hogy hamarosan második évtizedük fordulóját ünnepelhetik majd, büszkén arra, hogy az első metal csapatok egyike, akik Izraelben megalakultak. Hosszú életük során az elért sikerek mellett, nehézségek is bonyolították életüket, de hogy megéri folytatni, arra legutóbbi lemezük is bizonyíték, mert a [Collective Demise] remek fogadtatásban részesült a nemzetközi sajtóban. Tavaly év végén nekem is volt szerencsém időpontot egyeztetnem a zenekarral, akikkel az interjú végül január elején meg is valósult. Énekesükkel Ze'ev-vel beszélgettem.



- Hello Ze`ev! Hogy van a Salem 2003 első napjaiban?
- Boldog Új Évet! Remélem ez az év még jobb lesz a zenekar számára, mint 2002 volt.

- Négy év telt el a két utolsó lemezetek, az [A Moment Of Silence] és a [Collective Demise] között. Mit csináltatok ez idő alatt?
- Az A Moment Of Silence idején egy izraeli kiadónál voltunk, a BNE-nél. Mikor megjelent az album a BNE kapott egy ajánlatot a Noise Records-tól öt albumunk terjesztésére. Ezt a szerződést, ami az európai terjesztésre vonatkozott volna nem írtuk alá, mert olyan feltételek voltak benne, amik később a zenekar bukásához is vezethettek volna. Így a Noise Records-os szerződés meghiúsult, a BNE-s pedig három lemezre szólt. Megpróbáltuk semmissé tenni ezt a szerződést és ez elhúzódott, majd három évbe telt mire elszakadtunk tőlük. Ezért telt el ilyen hosszú idő a két lemez között.

- Utána hogy kerültetek a német KMG/System Shock-hoz?
- Miután 2001 elején megszabadultunk a BNE-től, felvettünk egy demot, amit elküldtünk több kiadóhoz és a legjobb ajánlatot a KMG/System Shock-tól kaptuk. Előzőleg is jókat hallottunk felőlük és minket is remekül kezelnek. Sokat tettek a Collective Demise terjesztéséért. Elégedettek a lemez eladásiszámaival és ha ők jól érzik magukat, akkor mi is csak örülhetünk

- Négy év hosszú idő. Hogy fogadott Titeket a közönség és a média?
- Eddig csak jó visszajelzéseket kaptunk, rengeteg e-mailt a rajongóktól, dicsérő kritikákat és nagyon sok interjú felkérés is érkezett. Hálásak is vagyunk érte. Július elején jelent meg a lemez Izraelben és csak a lemezbemutató koncerten 750 darabot adtunk el belőle. Köszönettel tartozunk a támogatásért és a jó fogadtatásért, mind a közönség, mind a média részéről, hisz mint az előző válaszból kiderült, hosszú ideig voltunk távolt.

- Ennek fényében, Ti milyen érzésekkel gondoltok az albumra?
- Amikor elkezdtük megírni az anyagot, nem tudtuk mi lesz belőle, csak azt tudtuk, hogy nagyok az elvárások velünk szemben. De nagyon elégedettek vagyunk a végeredménnyel.



- A zenekar maga volt egyben a lemez producere is. Miért döntöttetek úgy, hogy mindent magatok csináltok az album körül? Miért dolgoztatok két stúdióban?
- Nem volt elég nagy a költségvetésünk ahhoz, hogy egy olyan producert választhassunk, mint például Colin Richardson. A zenekarban pedig mindenkinek megvan a szükséges technikai tudása és tudtuk mit kell tenni egy stúdióban. Így még zenészként is könnyebb volt, hogy jobb minőségű anyagot hozzunk össze. Azért választottunk két stúdiót, mert mind a kettő más felszereltséggel rendelkezett. A hangszeres részeket a D.B.Studios-ban rögzítettük, míg a vokált a Noise Studios-ban vettük fel és itt végeztük a keverést is.

- Miről szólnak a szövegeitek?
- Magáról az életről. Ha Izraelben élsz, nem hagyhatod figyelmen kívül a mindennapi híreket, amik befolyásolják az életünket és ennek a szüleménye van a szövegeinkben. Nehéz nap, mint nap helytállni egy olyan közegben, ahol állandóan félsz, ha zsúfolt, emberekkel teli helyen vagy (busz, éttermek és még a koncertek is), mert nem tudhatod, hogy végződhet. A tény, hogy ártatlanok halnak meg, csak erősítik a tehetetlenség érzetét. Nehéz megmondani, hogy mi lesz erre a megoldás, de nem tudjuk mit hoz a holnap - így csak tovább reménykedünk. A lemez általánosságban és fogalmilag is, minden szövegünk a 'tömeges halál'-ra utal.

- Tekintve a háborús állapotokat, amiben az izraeliek élnek az év 365 napján, milyen célotok vannak a [Salem]-mel?
- Zenészként az a célunk, hogy zenét alkossunk és ennek a segítségével és a szövegeinken keresztül jutassuk el üzeneteinket a hallgatókhoz.

- Mennyi idő alatt készült el a lemez?
- A próbák, a számok megírása és a felvételek összesen 18 hónapig tartottak.

- Csupa új ötletből születtek a dalok, vagy felhasználtatok olyat is, ami valamelyik előző lemezetekről lemaradt?
- Csak új dolgokat használtunk a Collective Demise-hoz.

- Ugyan nem volt szerencsém az előző lemezeitekhez, de úgy hallottam a [Collective Demise] agresszívabb lett. Mik a különbségek?
- Igen, a Collective Demise nagyon agresszív, bár sok dallam és harmónia van benne. Valamiféle serdülést tükröz az album, agresszívabb és sokkal gyorsabb az előző lemezeinkhez hasonlítva. Ilyen időkben élünk és ez befolyásol, amikor elkészítjük a számokat.

- Van olyan szám az albumon, amit jobban szeretsz a többinél?
- Mindegyik számot szeretem, mindegyik jelent számomra valamit és mindegyik más. Csak tedd például egymás mellé a Coming End Of Reason-t és a Slave-et, ezt a két teljesen különböző számot és meglátod, miért lenne nehéz választani.

- Voltak problémáitok a [Ha'ayara Boe'eret] szám miatt. Ütköztetek nehézségbe most az [Al Taster] miatt?
- A Kaddish album idején az volt a gond, hogy hivatalos oldalról nem találták helyénvalónak a Ha'ayara Boe'eret-et metal zenével játszani. Ez egy érzékeny téma és sokan úgy gondolták, hogy a zene túl agresszív lenne hozzá. De mi végül úgy döntöttünk, hogy illő ilyen számokat is feldolgoznunk és meg is tettük, hisz szólás és alkotási szabadság van. Egész eddig nem akadt problémánk az Al Taster szövege miatt.



- Az [Al Taster] szövege a jelenések könyvéből van. Miért választották pont ezt?
- Az Al Taster egy régi zsidó himnusz, a jelenések könyvéből. Izraelben általában a Holocaust emléknapon és Izrael elestének napján hallani ezt a dalt. Fontos volt, hogy héberül játszuk ezt a számot, a jelentése miatt. Egy olyan nő tiszteletére készítettük, akit ismerünk. Meghalt a családja a Holocaust-ban ezért Izraelbe jött, hogy új életet kezdjen és új családot alapítson.

- A zenekar tagjai játszanak az afro-kubai dobon és az arab darbuka-n vagy vendégzenészek? Kinek az ötlete volt?
- Miután összeállítottuk a Collective Demise-ot, elgondolkodtunk, mivel tehetnénk még jobbá a számokat. Innen jött ezeknek a hangszereknek az ötlete, illetve az énekesnő bevétele is. A zenekar tagjai játszanak minden hangszeren, kivéve a ram kürtöt.

- Ki az énekesnő Kristin E. Wallace?
- Kristin a dobosunk, Nir Nakav felesége.

- A borító és a booklet kivitelezése egymáshoz kapcsolódó képekből áll, amik jellemzik épp a szöveget is. Ki készítette?
- Valójában két ember dolgozott a borítón, Gilad Arama, a Dalmerot's Kingdom dobosa, illetve az elülső és hátsó borítót Nir Gutraiman készítette, aki a lemez megjelenését követően belépett a zenekarba gitárosként.

- Más-más hatások érezhetőek a zenéteken, a black metaltól kezdve a keleti dallamokig. Mik a fő szempontok, amikor összeállítjátok a dalokat?
- Az a fontos számunkra, hogy jól legyenek felépítve, hogy a minden rész jól legyen összerendezve, hogy folyamatos legyen.

- Ha már szóba került a változatosság, mik a zenei hatásaitok?
- Legnagyobb hatásunk az élet maga, a napi dolgok és emellett az izraeli zene gyökerei is. Mind az öten részt veszünk a számok írásában, vagyis a dalok úgy hangzanak, amilyenek mi vagyunk. Korai kedvenceim voltak az Iron Maiden, Black Sabbath, Judas Pries, Motörhead, stb. Azokból az időkből a Venom és olyan csapatok voltak rám még hatással, mint a Slayer, Sepultura, Bathory, stb.

- Közösen dolgoztok a lemezen általában?
- Mindenki egyformán kiveszi a részét a munkából. Általában találkozunk, meghallgatjuk egymás ötleteit és kiválasztjuk, amit mindannyinknak tetszik. Így készül a zene, majd ehhez írjuk meg a szövegeket. Ha kész is van egy dal, azon még változtatunk, általában amikor felvesszük, akkor lesznek igazán készek.

- Kiadtatok egy 3 klipes cd-rom-ot. Ehhez hozzáférnek a rajongók is?
- Még nem, de hamarosan két klip, az Act Of War és a Broken Yet United letölthető lesz a honlapunkról. Az Act Of War a buszos öngyilkos merénylők abszurditását mutatja be, az Al Taster a szeretteiket elvesztő emberek fájdalmát, míg a Broken Yet United az itteni rajongóknak szól, a közönségünknek, bemutatva a zenekar és a közöttük kialakult kapcsolatot.

- Ki választotta ki, hogy melyik számhoz készüljön klip és miért pont ezt a hármat?
- A zenekar tagok együtt határoztak efelől. Dobosunk, Nir Nakav volt mind három rendezője. Olyan számokat választottunk, amivel be tudjuk mutatni, hogy milyen is a helyzet Izraelben, mert számunkra ez nagyon fontos. A Broken Yet United szövege is erről szól, de ezt mégis a rajongóinknak ajánljuk, mert minden nehézség ellenére még mindig itt vagyunk.

Salem koncert 2001-ben


- Igen, a [Broken Yet United] klipjében látni, hogy lelkes az otthoni közönségetek. Mennyi rajongótok van más országokban, milyen jelzéseket kaptok?
- Százával kapunk e-maileket mindenhonnan, a világ különböző tájairól. Még olyan országokban is vannak rajongóink, akiknek a hazájával a politikia viszony nem éppen békés.

- Fogtok koncertezni Izraelen kívül az albummal? Kivel szeretnél együtt játszani?
- A kiadó tervez egy európai turnét a számunkra 2003-ra, de jelenleg még nincs semmi konkrétum. Mindig nagyon tiszteltem az idősebb generációs csapatokat. Az egyik ilyen, akiket nagyra becsülök és akivel boldogan turnéznék, az a Kreator. Egész Európában boldogan játszanánk.

- Legjobb vagy legrosszabb dolog, ami a zenekarral történt?
- Nagyon sok mindent elértünk, de a néhány legfontosabb: az első lemezünk sikeresnek volt mondható Európában, 94-ben a The Fading klipjét sugározták az MTV Headbanger's Ball műsorában, aminek köszönhetően a Kerrang magazinban a 10 legígéretesebb zenekar közé választottak minket. A Creating Our Sins és a Kaddish lemezeink 40.000 példányban keltek el. Szinten minden koncertünk teltházas és a közönség velünk énekli a szövegeinket. A Collective Demis-ra is csak jó visszajelzések érkeznek.
Az évek során persze történt néhány megdöbbentő dolog is, kaptunk gyűlölködő leveleket is szépszámmal. Burzum egy levélbombát küldött nekünk, miután meghallgatta a Millions Slaughtered demonkat és rájött, hogy a szövegeink a gyilkolás és a nácizmus ellen szólnak. Azt írta, hogy kár, hogy Hitler és Sadam nem több zsidót ölt meg. Válaszoltam neki és nem sokkal később küldte a levélbombát, amit nem kaptam meg köszönhetően az itteni szigorú ellenőrző intézkedéseknek.


- Csak néhány zenekart ismerünk Izrael-ből, mennyire vagytok hatással az ottani metal színtérre?
- A Salem1985-ben alakult. Akkoriban mi voltunk az első black metal zenekar, így mondhatom, hogy minden utánunk jövő csapatra hatással voltunk.

- Immáron 18 éve létezik a zenekar, ami igencsak hosszú idő. Csinálnál valamit másképp így utólag?
- Az A Moment Of Silence-et az izraeli BNE cég adta ki. Ők tesztelték a zenekar más kiadókon keresztül és a világ minden pontján jó esélyünk lett volna a terjesztéssel. A BNE 80.000 dollárt fektetett bele, ekkor hozták el Colin Richardson-t is, hogy a producerünk legyen. Ezután jött a már említett Noise Records-os dolog. Az az album nagyon sikeres lehetett volna. Ha megváltoztathatnék valamit is, akkor az annak az albumnak a szélesebb körű terjesztése lenne.

- Ismét négy évet kell majd várniuk a rajongóitoknak egy új lemezre?
- Most is dolgozunk már az új anyagon, alakítjuk a következő lemez koncepcióját. Még csak most kezdtük, de remélem hamarosan határozott formát ölt majd az egész.

- Vannak más zenekaraitok a Salem mellett?
- Néhányunknak. Én producerelek néhány zenekart. Nir dobolt a Nail Within-ben és az Arallu-ban és kiadott két saját lemezt is. Nir, a gitárosunk másik zenekara a Lehavoth

- Mit csinálsz a hétköznapokban?
- Első sorban a családommal, a felségemmel és a gyönyörű kislányommal vagyok, Tai-boksz-ozom is, honlapokat készítek, játszunk a Salem-mel és segítem az itteni metal csapatokat. Producereltem az Arallu-t, az Azazel-t, az Aztec-et, a Betrayer-t és nemrég tértem vissza Németországból, ahol Harris Jones-szal a Nail Within albumon dolgoztunk.

- Köszönöm az interjút, az utolsó szó jogán..
- Köszönöm a támogatást! Aki kíváncsi a zenekarra az látogasson el a honlapunkra: www.salemband.com

A zenekar Collective Demise albumáról itt olvashattok.