Soilwork - Káosz és rend
[2002-03-12] - Bözs

A svéd Soilwork nem is olyan régen járt hazánkban a Nevermore előzenekaraként. Akkoriban még nem sokan ismerték őket, de valószínűleg ez lassan meg fog változni. Most megjelenő Natural Born Chaos albumukról beszélgettünk Ola Frenning gitárossal.

- Milyen volt az elmúlt év számotokra, milyen visszajelzéseket kaptatok a koncerteken?

- Nagyon jót tulajdonképpen, nagyon kellemes érzés volt, úgy értem. A turnékra gondolsz?

- Pontosan.

- Igen, nagyon jók voltak a reakciók, még akkor is, ha elég nagy késéssel kezdtünk a turnén néhány városban. A legtöbb helyen nem is tudták, hogy a Soilwork a Nevermore-ral lép fel, de úgy gondolom, nagyon jó visszajelzéseket kaptunk.

- Úgy hallottuk, hogy nagy tömeg volt Wackenben is. Milyen érzés volt játszani ennyi ember előtt?

- Nagyszerű volt, nem gondoltuk volna, hogy ennyien kijönnek, mert aznap nagyon korán játszottunk, úgy hiszem, olyan délután fél 1 körül, vagy hasonló, de ennek ellenére nagyon sokan voltak. Nagyon jól éreztük magunkat, minden tökéletes volt, nagyon élveztük!

- A Natural Born Chaos albumot közvetlenül az előző után adtátok ki, volt egyáltalán időtök pihenésre?

- Igen volt, úgy értem, volt néhány hónapunk piheni, próbálni, de most remélhetőleg ismét nagyon elfoglaltak leszünk a közeljövőben.

- Hogy találkoztatok Devin Townshend-del?

- Ez egy nagyon érdekes történet tulajdonképpen, mivel az egyetlen dolog, amit mi tudtunk, hogy Devin nyilatkozott a Soilwork-ről valahol. Mondott valamit rólunk, de nem tudom pontosan, hogy mit, azt hiszem egy interjúban valakinek, de mi nem ismertük őt egyáltalán, csak fontolgattuk, hogy kéne egy producer, úgyhogy nagyon sok név megfordult a fejünkben, és végül azt mondtuk, hejj, miért nem próbálunk kapcsolatba lépni Devin-nel, meglátjuk, mit szól hozzá. Így felvettük vele a kapcsolatot, és az első perctől kezdve nagyon érdeklődött a dolog iránt.

- A hatása eléggé felismerhető az új lemezen. Mennyire adtatok neki szabad kezet?

- Nagyon sok mindenbe beleszólhatott, úgy értem, a dalok már kész voltak, az összes, de ő (hogy is mondjam), nem szólt bele, hogy hogyan játsszunk, vagy változtassunk bármin, hagyott minket játszani. Ő rakta össze az egészet és helyenként azt mondta, hogy ez a dal lehetne egy kicsit hosszabb, több kórussal a végén, bla-bla-bla, több gitár és ének dallammal, szóval sok dologban segített, természetesen a hangzásban is, úgyhogy elégedettek vagyunk.

- Néhányan az In Flames-hez hasonlítanak benneteket, habár az alapokat leszámítva mások vagytok. Sok hatást felfedezhetünk a zenétekben, ami mégsem szétszórt. Hasonló zenéket hallgattok, vagy mindenkinek más az ízlése a zenekaron belül?

- Igen, sokfele zenekart hallgatunk, és természetesen rengeteg hasonló bandát is, de úgy hiszem, mindenkinek különböző az ízlése nálunk.

- Ami Téged illet, Te kiket hallgatsz leginkább?

- Édes Istenem :-), rengeteg zenét szeretek, úgy értem pillanatnyilag a kedvencem a The Tea Party, hmm mi más még... mostanában Opeth-et hallgatok. Soha nem hallgattam őket ilyen sokat előtte, valójában egy éve ismertük meg őket, amikor a Predator album felvételei folytak. Egyidőben voltunk stúdióban Velük. Kaptam néhány albumot Tőlük, és arra gondoltam: Jó Isten, Ők aztán tényleg nagyon jók!

- A zeneszerzéssel kapcsolatban: a dalszerzés mennyire közös munka, ki írja a legtöbb dalt, kinek vannak a legjobb ötletei?

- Ezen a lemezen Peter és Bjorn. Bjorn írja általában az összes dalszöveget. Ezen az albumon Peter írta a legtöbb dalunkat, ha jól emlékszem, és én is írtam néhányat, de az előző albumon leginkább együtt dolgoztunk a dalokon. Az új lemezen Peter hozta az ötleteket, de persze mi raktuk össze a dalokat, érted, együtt a zenekar.

- Hogy látod, mennyit változott a zenétek a Predator's Portrait óta?


- Mennyit változott? Szerintem nem túl sokat, de azt hiszem az új dalok nem annyira bonyolultak, és ahogy az hallható, a kórusok dallamosabbak lettek, de emellett, úgy gondolom talán kicsit még agresszívebbek is, még ha helyenként lágyabb is egyidőben.

- Mik a terveitek a jövőt illetően?

- Úgy érted ezzel az albummal kapcsolatban?

- Igen. Mit terveztek az új lemez megjelenése után? Turnékat, koncerteket?

- Igen, az USA-ba megyünk, csak egyetlen bulira New England-be az In Flames-szel. Nem vagyok biztos benne, de hallottam, hogy Opeth... nem, nem, csak Flames... És azután reméljük, hogy lesz egy európai turnénk, amilyen hamar csak lehet.

- Tervezitek, hogy ellátogattok néhány Közép-európai országba is?

- Igen, reméljük! Néhány fesztiválon már biztosan ott leszünk, azt hiszem Németországban, de pillanatnyilag egy komplett turné még nincs leszervezve, de hamarosan az is meg fog történni, a nyár kivételével, amikoris valószínűleg az USA-ban fogunk turnézni.

- Remélhetőleg láthatunk benneteket hamarosan Magyarországon is újra!

- Persze, szeretnénk Magyarországra is ellátogatni.

- Itt Magyarországon még mindig elég szegényes a metal műfaj médiatámogatása, a hírekben viszont olvashatók a skandináv államok eladási toplistái, és tele van metal együttesekkel. Felétek mindig ez volt a helyzet, vagy folyamatosan egyre erősödött a műfaj megítélése? Milyen a média és a metal együttesek kapcsolata felétek?

- Ez nem olyan csodás Skandináviában sem...

- Nem? Mi azt hallottuk...

- Nem, még mindig a populáris zenéket játsszák, de remélhetőleg a helyzet lassan javulni fog, úgy értem, mostanában néha láthatjuk a televízióban különböző metal bandák videóit, de meg mindig nagyon nehéz a helyzetük itt nálunk, Skandináviában is.

- A helyzet sajnos nagyon hasonló itt Magyarországon is, reméljük, hogy némi javulást tapasztalunk hamarosan.

- Hát igen, reméljük.

- Köszi az interjút!