Cadaveres De Tortugas - Egy underground zenekar
[2002-04-01] - Hajas

A döglött tini nindzsa teknőcök megállíthatatlannak tűnnek. Alig két évvel a zseniális Salvo Karma után már itt is az új anyag, a nem kevésbé méregerős Incarnation. Erről, és még sok minden másról faggattam ki a csapat lelkét, a gitáros/énekes Körmit.

Mielőtt rátérnénk az új lemezre, azt szeretném megkérdezni, hogy milyen fogadtatásban részesült a Salvo Karma szakmai, illetve rajongói oldalról?Elégedettek vagytok vele most is?

Elégedettek vagyunk - bár egy zenekar sose legyen elégedett. A várakozásunknak megfelelően alakultak az eladások, végre sikerült átlépnünk az 1200-as határt, így másfél év alatt. Nagyon kedvező kritikákat kapott a sajtóban, és rengeteg új rajongót szerzett a zenekarnak! Azt hozzáteszem, hogy egy nagyon nehéz időszak szülte a lemezt, de bíztunk abban, hogy sikeres lesz, és segíteni fog átlendíteni minket a holtponton. Úgy gondolom, ha máshogy alakul, már bizonyára nem létezne a zenekar! Amit még fontos elmondani, hogy igazolta azt, hogy helyes irányba léptünk, aminek a következő lépcsőfoka az új anyag, amivel szintén célunk volt a továbblépés felfelé - amit mindig is fontosnak tekintettünk! Egy-két dolgot ma már biztosan másként csinálnánk, de alapjaiban a Salvo Karma olyan, amilyen, és már olyan is marad. Nekünk még tetszik...

Az előbb említett Salvo Karmát egy maxi követte, tele vadabbnál-vadabb remixekkel. Mi célt szolgált ez a bizarr anyag, illetve mi a véleményetek a végeredményről?

Mindig is vonzódtunk az elektronikusabb zenék irányába, ezt azért lehet tapasztalni a nagylemezeken is, de akartunk egy ilyen végletes kezdeményt is, amiben a számainkat átértelmezzük néhány barátunk segítségével - persze a saját elképzeléseink szerint -, de megtartva a sajátságaikat, a durvaságukat és a gitárokat is természetesen! Szerintem nagyon hatásos az anyag, az emberek nagy része nyitott volt rá, aki pedig nem vonzódik az ilyesmikhez, az egyszerűen nem vette meg, ilyen egyszerű. Egy kis kitérő volt, egy zenekari kísérlet magunknak, ami olyan jól sikerült, hogy megosztottuk az emberekkel és átvezetett az új anyagig - ami persze egy hagyományos megközelítésű dalcsokor megint! Nem titok azonban, hogy még idénre tevezünk egy új maxit, csupa új remix-szel, tehát aki szereti a mechanikus zajt, reménykedhet egy második felvonásban!! A borító már el is készült! Kemény lesz! Nem szabad megfeledkeznünk a címadó nótáról sem, amire clip is készült, ez is volt a Diablo de Luxe maxi aktualitása.

Térjünk rá az új albumra! Miben más az Incarnation, mint elődje?

Úgy gondolom, hogy az Incarnation egy tipikus CDT lemez, amiben más lett, az egy természetes fejlődés eredménye, egy új lépcsőfok. Csinálhattunk volna egy második részt a Salvo Karmának, de izgalmasabbnak ígérkezett elvinni egy picit más irányba az elképzeléseinket. Kevesebb lett az elektronika, helyette rengeteg akusztikus hangszer szerepel a számokban (kongák, gitárok jam-ben), néhány refrén dallamosabb lett, és ettől sokkal fogósabb is egyben! Maradt néhány spanyol szöveg, egy-két old school riff, és persze a HC lüktetés is a számokban! Ehhez kapcsolódik, hogy a lemezen játszik velünk néhány közeli barátunk is: Oláh Zsolt a Remorse-ból, Farkas Zotya és Csató Peti énekelnek közösen egy dalban. Farkas Csaba akusztikus gitáron játszott, a Replikás Gergő pedig beugrott néhány ütős részt feljátszani kongán! Nekik is nagy köszönet ezért, csakúgy mint Béla Kingnek és Chip-esznek a közreműködésért!

Elégedett vagy Barna munkájával és a HSB stúdióval?

Barna király emberileg és szakmailag is, nekünk maximálisan megfelelt - nagyon nagy köszönettel tartozunk Neki, nem lett volna ilyen a lemez, ha nem ő fogja össze a munkát! Köszönjük a türelmét és a hozzáértését!

Bemutatnád az új nóták szövegeit néhány mondatban?

A szövegeket megint ketten hoztuk Persoval, illetve ő irányította a fordításokat is. Megmaradtak a sajátságai a mondanivalónknak, ami alapvetően talán picit pesszimista, harcos és lázadó. A CD borító tartalmazni fogja a magyar fordításokat. Egy-két nóta tartalma mély, nem egyértelmű. Elgondolkoztatónak is nevezhető talán, amit szeretnénk is, és nem én adnám a szájukba a mondandót. Fontos számunkra minden sor, refrén, az tuti! Kicsit elvont néhány gondolat, de ez nem baj szerintem.

Mi az oka annak, hogy eddig még nem tudtatok igazán befutni annak ellenére, hogy rosszabbnál-rosszabb rock/metal bandák tudják megtölteni a Pecsát? Látsz-e bármi esélyt arra, hogy ez változhat?

A magunk szintjén sikeresnek mondható a pályánk. Magunknak köszönhetünk mindent, amit elértünk, kazettákat, lemezeket jelentettünk meg, rengeteg koncertünk volt, aminek következtében bejártuk az országot. Mindenhol ismernek valamilyen szinten, egy igazi underground csapat vagyunk, viszonylag kemény zenével, ami nem kommersz, tehát az eladásaink így is meghaladják a várakozásainkat! Legfontosabbak a rajongóink, nekik csinálunk minden kiadványt elérhető áron! Ez volt mindig is a cél! Túl nagy előrelépésre nem lehet számítani, bár úgy gondolom, az új anyagunk van olyan jó, hogy még több embert fog meggyőzni, és többen fogják megvenni, ebből következik majd, hogy kicsivel többen jönnek majd el a koncertjeinkre, de nagyon szűk az a réteg, aminek zenélünk - érthető módon -, de ez mindenhol így van a világon, arányaiban... Ez egy kis ország, rengeteg a zenekar, a lemez, a koncert, és mivel már a külföldiek is jönnek, még nehezebb dolga van a vásárlónak, a kis pénzét még jobban be kell osztani, és nyilván a magyar CD-re, kazira nem marad a végén... Viszont még így is jó a mi helyzetünk!! Köszönjük!

Mi a véleményed a magyar metal életről, értve ezalatt a bandákat és a fanzine-eket/magazinokat?

Pezseg a metal rendesen szerintem, a fent említett nehézségek nem tudják elvenni a fiatalok kedvét, hogy ne fogjanak bele a zenekarosdiba... Persze panaszkodhatnék, szidhatnám a klubokat, a fesztiválokat, de úgysem változna semmi! Jó, hogy van néhány hely, ahová el lehet menni, majd lesz egyszer több, van pár ember, aki szervez-nyomul - majd lesz több - van egy pár újság, fanzine, ez is tök jó, ha nem tetszik, ne olvasd, ne vedd meg! Nem kötelező ez sem! Itt van már rengeteg külföldi lap, azokhoz is hozzá lehet jutni, mindenki megtalálhatja a számára legtutibbat, nem egyből kell választani. Van sok ember, aki mindent kritizál, de ehelyett Neki is csinálni kéne valamit! Ez nem a pénzről szól, ez elhivatottság, életforma, ezt élni kell és csinálni. Aki nem érzi jól magát ebben a közegben, álljon odébb, az ajtó nyitva!

Mik a csapat tervei a közeljövőre vonatkozóan?

Április első hétvégéjétől indulnak a koncertek. Négy buli a Tankcsapdával - nagy helyeken, nagy hangosítással - aztán pár saját buli: májusban a Deprsszióval, a Warpath-tel és a Replikával nyolc buli országszerte, nyáron pedig rengeteg fesztivál! Őszre tervezzük a maxit, és persze egy video clipet. Szó van néhány külföldi koncertről is, lehet hogy eljutunk Portugáliába és Spanyolországba is! Az tuti volna!

Az elmúlt évben elég sokat turnéztatok, hiszen nemcsak a - lassan hagyománnyá váló - Terrorista turnén zúztatok, hanem a Tankcsapdával is. Bár előre tudom a választ, de azért megkérdezném, hogy miben különbözött a két túra?

A Tankcsapdás bulik számunkra kikapcsolódásnak is felfoghatóak, nincs igazi tétjük. Nincs nyüglődés a hanggal, a jegyszedéssel, a plakátokkal, csak felmegyünk, és nyomjuk: tuti a teltház, jó a cucc, a hangulat! Az arcok tutik, segítőkészek, és jól megértettük egymást Velük, igazi rock & roll fazonok!! A terroristás kör a saját bulink, minden felelősség a miénk, de minden siker is közös, és ez a legjobb benne! Jók a zenekarok, szeretjük a zenéjüket, és jól kijövünk egymással, és nem utolsó szempont, hogy több embert sikerül így megmozgatni, mint önállóan! Várjuk már a koncerteket!

Mit üzensz a heavymetal.hu olvasóinak?

Üdv mindenkinek, rock, Hell, 666, fémzene, pallos, lánc, szögesdrót, denevér, vérfarkas, vámpírnájt, kardcsörgés, megaherccc hegyek és giga léggitárok, pózolás a tükör előtt, villázás kábultan az almabortól, hálózsák, szunya, kóma, kokakóla, szofiána, gumidzseki, hányás, süketség, kopaszság, halál... Na szóval, hallgason mindenki magyar zenekarokat, mert rengeteg jó van, nem biztos, hogy az a jó, ami USA!


Hajas