Casketgarden - Balázs
[2004-09-24] - Hajas

A Casketgarden tavaly kiadott debütáló lemeze, a This Corroded Soul Of Mine annyira rendben volt, hogy jókora késéssel, de meg kellett keresnem a mosonmagyaróvári zenekar gitáros/főnökét, Tóth Balázst, hogy legyen ő a következő áldozata személyeskedő rovatomnak. Válaszai helyenként önmagukért beszélnek.

Hello Balázs, Neked hogy kezdődött a metalkodás? Milyen bandák hatására lettél kemény zenerajongó, és miket hallgatsz mostanában?

Hello Hajas. Az egész metalkodás úgy kezdődött, hogy azon vettem észre magam, hogy az Ossian:Acélszív lemezére tollasütőn gitározom és az asztali lámpába, mint mikrofonba éneklem a Sátán Képében "óóóózós" részét. Ez most komoly. Még olyan '88 körül lehetett amúgy, hehe. Az első igazán nagy szerelem a Guns N' Roses volt, azt hiszem ők voltak az első valóban hatásnak nevezhető zenekar. Visszatekintve, mindig is azok a zenekarok fogtak meg, amikben benne volt a dög, a kosz, a szőr, a mocsok, de mégis dallamosak voltak. A metal minden ágában megtalálhatóak ilyen bandák. Ez most is így van, az aktuális kedvenceim: The Haunted, The Hellacopters, Spiritual Beggars, Naglfar, Grip Inc., Vintersorg, Black Label Society, Dimension Zero, Dismember, ja és az At The Gates az mindig aktuális, hehe. Szóval lehet látni, hogy elég szerteágazó az ízlésem.

Kik a kedvenc gitárosaid?

Épp nemrég beszéltem egy szintén gitáros haverommal erről, hogy valójában nincs nagy kedvenc, hatásként semmiképpen sincs. Vannak, akiket szeretek nagyon, pl. Zakk Wylde, Randy Rhoads (RIP, ex-Ozzy band), Andy LaRoque (King Diamond), vagy igen, le sem tagadhatnám a The Haunted-es, ex-At The Gates-es Anders Björlert. Ő például tökre nem nagy virtuóz, mégis nagy dolgokat csinál a maga módján. De egy gitárhős lemezt Malmsteen, Szekeres Tamás, Steve Vai felfogásban nem bírnék végighallgatni...

Mi volt -rajongóként- az első, illetve a legfelejthetetlenebb koncertélményed?

Az első koncertem egy helyi jeles esemény volt, nevezetesen a méltán legendás/hírhedt mosonmagyaróvári Zombie Holocaust egy fellépése.:) Innen indult minden, hehe. Az első nagyon nagy élmény a Fear Factory 1996-os, Pecsás koncertje volt még a Demanufacture turnén. De a legnagyobbak mindmáig a Sabbath reunion-ön a Pantera és a Black Sabbath Ozzy-val, de a tavalyi bécsi alullátogatott One Kill Wonder-es The Haunted is eszméletlenül odavágott. A harmadik meg mondjuk az Opeth bécsi, szinte végig akusztikus estje.

Mik a kedvenc filmjeid, és általában milyen típusúakat szeretsz?

Kedvenc filmem Oliver Stone : A szakasz című filmje, szerintem az páratlan háborús cucc. Akkor még nagy kedvenc a Rekviem Egy Álomért, Trainspotting, Memento, meg van egy film Kafka : A per című írásából, amiben a Twin Peakses ürge játszik, na az nagyon odavágott, amikor megnéztem. Általában olyan filmeket szeretek, legyen az akármilyen jellegű (akció, dráma, vígjáték, thriller, horror), amiben van valami komoly mondanivaló a felszín alatt, de ha csak komoly mondanivaló van és élvezhetetlen művészkedésbe megy át a dolog, azt nem csípem.



Rajzfilmben mi a favorit?

Hehe. Az idő urai, ami egy magyar sci-fi rajzfilm, nem tudom ismered-e?

Ha az utcán belédkötnek, mit csinálsz? Visszaugatsz, vagy odébbálsz?


Sokáig odébbálltam, de az utóbbi egy-két évben inkább az ugatás a jellemző, sőt volt tettlegesség is.

Verekedtél már komolyabban?

Persze. De általában nem én kezdeményezem...

Melyik híres embert hívnád ki egy boxmeccsre?

De hülye kérdés. Nagy Ferót, Kozsót vagy Pataki Attilát, hehehe. Sőt mindnyájukat egyszerre, hehe.

Egy vitában, ha nincs igazad, azt el szoktad ismerni?


Attól függ, kivel vitázom. Ha egy komoly vitapartnerem van, akkor belátom, ha nincs igazam. Ha valaki ostoba, sötét, és csak "kurvaanyázik" vitázás helyett, akkor természetesen nem engedek könnyen. Ha meg a részeg Casketpisti a vitaalany, akkor azért is kötöm az ebet a karóhoz, még akkor is, ha már rég kiderült, hogy nincs igazam, hehe.

Általában érzelmi, vagy logikai beállítottságú vagy, például egy fontos magánéleti döntésnél?

Mindig érzelmi, ez a baj, néha próbálok agyalni, taktikázni, logikázni, de nem igazán megy, hehe.
Mi a kedvenc kajád-piád, Tv-műsorod, ki a kedvenc nőd?

Kedvenc piám a sör, főleg az északkelet-magyarországi márka, hehe, meg ha komolyabbról van szó, akkor mindenféle nonkommersz vodka, ha meg alkoholmentes, akkor a 100%-os narancslé. Kajám, nem is tudom, talán a babgulyás, meg bármilyen csirkemájas cucc, pizza, melegszendvics, ilyes. TV-műsor? Nem jellemző a tévézés nálam, Hajós András önálló műsorai jók voltak, de már nem nagyon van neki ilyen. A nő pedig Salma Hayek, ilyen latinos csajok jönnek be.

Nálad mi számít egy partnerkapcsolatban, a belső, vagy a külső?

Hát elsőre mindig a külsőt nézi mindenki, ezen lehetne vitatkozni, de szerintem mindenki, aki az ellenkezőjét mondja, az hazudik. Persze akad kivétel, ha például csak beszélgetsz valakivel, nem ismerkedés céljából csak úgy, és akkor kezd érdekelni a dolog. De ez ritka. A "partnerkapcsolat" szó, az valami komolyabbat sejtet, szóval ott rohadtul a belső a fontosabb, mert hosszabb távon elviselhetetlen egy szép, de üres csaj szerintem. Az első benyomás ugyan külsőből jön, de az igazi személyiség ugye nem onnan fakad...

Politikailag hova húzol? Jobbra, vagy balra?

Sehova. Nem érdekel a hétköznapi politikai bénázás. Ha nagyon kéne válaszolnom, akkor a "balra" a választásom, mert nem utálok jobban semmit a politikában, mint a "magyar vagyok" melldöngetést, és ez inkább a jobboldal sajátja. Mindenki tudja, hova tartozik, nem kell ezzel kérkedni, vagy nem kell bizonyítani, csak akkor, amikor tényleg szükség van rá, de akkor kiváncsi lennék, hova tűnnének a melldöngetők.
Mit gondolsz a valóságshowkról és szappanoperákról?

Szarok, felszínesek. Amikor beindultak, az egyiket néztem, de már nem követem, nem nézem egyiket sem. Senkinek sem kellene nézni, ha valóban nem szereti őket, mert ezzel csak támogatja, hogy továbbra is a fos folyjon a képernyőből.

Szerinted mi az oka, hogy a társadalom egyre inkább elfelejt gondolkodni illetve érezni, és inkább csak a felszínes dolgokkal foglalkozik?

Mindenki azon agyal, hogy szerezzen több pénzt, hogy tud legjobban megélni, gürizik, hajt, és ez minden mást feledtet vele. A társait, azt, hogy mi szép valóban az életben. A valóban fontos dolgokat. Amúgy ez a kor betegsége, és mindenki elkapta, talán majd egyszer változik, de azt mi már nem éljük meg. Ilyesmiről is szól amúgy a lemezünk, nagyjából...

Mi volt a jeled az oviban?


Kúpszegecs, hehehe. Na nem. Abszolút nem metal: Kötény, hehehe. De emlékszem, úgy volt rajzolva, hogy volt zsebe, szóval abban ezért benne lehetett az a zacskó kúpszegecs:)

Legvadabb álmaidban melyik bandával turnéznál?

Hááát a Panterával, de ők nincsenek már sajna, szóval maradt a The Haunted. A zenekarnak mondjuk egy Metallica turné tenné a legjobbat...ugye.
Mi a véleményed az internetről zenei és egyéb szemszögből?

A kisebb csapatoknak mindenképpen hasznos, a megismertetés, névterjesztés szempontjából, még azon a szinten is, hogy egész demokat tesznek letölthetővé. Akik már zenélésből élnek, azokat megértem, hogy paráznak a letöltésektől, de akik nem, azoknak mindenképpen jó dolog. Általában én megveszem azt, ami tetszik, mert aki még nem vett cd-t/lemezt, az sosem tudja meg, milyen gyermeki öröm kibontani a vadiúj cuccot, végilapozni a bookletet, beleásódni. Nem zenei szempontból én hasznosnak tartom, amíg valóban csak használod, hogy megtudj ezt-azt, és nem válsz a rabjává, nem csetelsz egész nap, csak ha tényleg szükséges, satöbbi. Sokszor elcsodálkozom, hogy egyeseknek mennyi idejük van egész nap csetre/fórumokba/vendégkönyvekbe írogatni, vitatkozni, megmondani a frankót... Névtelenül. Ezt a dolgot nem nagyon becsülöm, mit mondjak.

Hívő ember vagy?


Nem. Nem is vagyok megkeresztelve, és nem is akarok semmilyen egyház tagja sem lenni. A mai világban a keresztény egyház mindenképpen elvesztette jelentőségét. A történelemben ilyenkor új egyházak alakultak, megreformálódtak, de manapság már nem vallják be idejétmúltságukat. Természetesen kulturális örökségüket, egyes gondolataikat elismerem és becsülöm, de ennyi. Ez már történelem.

Mi a véleményed -név nélkül- az olyan újjáalakuló bandákról, akik csak a régi hírnevükből élnek meg, és még arra sem méltatják a közönséget, hogy józanul menjenek fel a színpadra?


Khm. Ez az első kérdés tükrében eléggé érdekes felvetés, hehehe. Nem nagyon szeretem a visszatéréseket, sem akkor, ha új lemezt eredményeznek, sem akkor, ha csak nosztalgiázás, mert ez mindkét esetben csak a régi név és érték meglovaglása. Vannak kivételek, pl. Exodus, Destruction, ahol tök jól jött le az egész, mert fejlődik a zenekar, és még a klasszikusaiknál is jobb lemezeket gyártanak. De ami itthon zajlik, az nevetséges. Legtöbbször közönségigény sincs rá, és a fiatal bandák elől szívják el a levegőt a "nagy" öregek.

Mi tud leginkább kiakasztani?


Ha valaki értetlen, ostoba vagy két, esetleg többszínű ember, vagy csak érdekből keresi a társaságom. Ezek nagyon.

Mondj egy máshol publikálatlan, jó vaskos sztorit a bandával kapcsolatban!


Hmmmm. Van sok, de most alig tudok fölidézni párat. Általában mindegyik valami lerészegedéssel kapcsolatos. Talán az, amikor az első demot vettük fel, és Attilát a felvétel napján a szokásos nyári sörfesztivál parkolójában a csalánosban fekve találtuk meg. Amikor felhúztuk, láttuk, hogy be van gyulladva a szeme, sőt mikor hazaért, kiderült, hogy az aranyere is előjött, hehehe. Na így dobolta fel az An Ever Rounding Circle-t. Hallható is, hehe.
Vagy amikor Svájcban játszottunk, és hát eléggé mozogtak körülöttünk a lányok, míg végül Őri, a bőgősünk szedte fel azt, akire mindenki hajtott volna. Amikor később beérkezett a szállásra, az ajtó mögött vártuk, és jól elvertük emiatt, hehe.


Hajas