Black Majesty - Lelkes ausztrálok
[2005-07-29] - Avenger

A Limb Music sorra karolja fel a világ minden tájáról az arra érdemes, klasszikus felfogású heavy metal bandákat. A származásában nemzetközi felállású de amúgy ausztrál illetőségű Black Majesty idén adta ki második Silent Company névre keresztelt - albumát a német kiadónál, mely kiadó legújabb termékei közül talán ők számítanak a legizgalmasabbnak. A bandáról, a lehetőségekről, múltról és jövőről kérdeztük Stevie Janevski gitárost.

Bemutatnád pár szóban olvasóinknak a zenekarod?
A Black Majesty egy öttagú Melbourne-i banda. 2001-ben alakult, amikor a dobosunk, Pavel Konvalinka (ex Kryptor/Leprocide) átköltözött Csehországból Ausztráliába, hogy a csapatra tudjon összpontosítani. Dallamos power metalt játszunk, amelyben kedvenc bandáink hatása is érződik, mint például az Iron Maiden, Black Sabbath, Dio, Helloween, korai Queensryche, Accept és korai Dokken. Négy és fél éve zenélünk együtt. John 'Gio' Cavaliere az énekes, Hanny Mohamed és én vagyok a gitáros, Evan Harris a bőgős, Pavel Konvalinka pedig a dobos.

Miért a [Silent Company] nevet választottátok az új albumnak? Van valami különleges jelentése?
Az albumot az énekesünk felvételek alatt elhunyt édesapja, Salvatore Cavaliere emlékének ajánljuk. A cím nagyon különleges számunkra, az elhunyt vigyázó szellemét jelenti. Ismertem John és az apja közötti kapcsolatot, így mi ezt egy pozitív dolognak éljük meg, a halál utáni élet pozitív oldalaként.

Van amivel nem vagytok túlságosan elégedettek az új album kapcsán?
Nehéz kérdés, még nekünk is új az anyag. Nagyobb költségvetéssel persze mindig tudnánk jobbat összehozni, de valahol meg kell húzni a határt. Összességében elégedettek vagyunk vele, főleg hogy lehetőségünk volt két kiváló producerrel dolgozni. A lehető legjobb kezdet reményében a dobokat Németországban vettük fel Piet Sielck-el (Iron Savior). A lemezt végül Ausztráliában fejeztük be, Endel Rivers segítségével.

Ki dönti el milyen borítója legyen a lemezeiteknek?
Mindkét borítót Dirk Illing készítette, és nagyon elégedettek vagyunk az általa követett irányvonallal. Dirknek egyedi a stílusa, és ez tetszik nekünk. Az elképzelésünk annyi, hogy a borítóknak hasonló témájúnak kell lennie, és ő ezt megérti. Mi olyan bandákon nőttünk fel, mint az Iron Maiden vagy a Dio, és imádjuk a borítóikat, ahogy egymáshoz kötődve történeteket mesélnek el önmagukban is. Ehhez hasonló módon gondolkodunk a Black Majesty esetében is.

Hogy mentek a felvételek?
A felvételek simán mentek. Először koncerteken teszteltük a dalokat, feldemoztuk őket, és csak aztán fogtunk a pontos stúdiómunkához. Így sikerült elérni, hogy mindent precízen meg tudjunk csinálni, lehetőség volt meghallgatni, hogy mely ötletek voltak a legjobbak. Ez nem adatott meg az első lemeznél, ahol határidőre kellett mindent felvennünk. Az egyetlen dolog ami bonyolulttá tette a helyzetünket, az John apjának halála volt, és ezúton is szeretnék legnagyobb elismerésemnek hangot adni, mert nem lehetett egyszerű felénekelni az anyagot, a személyes tragédia következtében. John tökéletesen felnőtt a feladathoz, és ahogy a Silent Company mutatja: ő egy világszínvonalú énekes. Ahogy már említettem az Iron Savior-os Piet Sielck-nél kezdtük a felvételeket. Piet jó srác, sokat tanultunk tőle. Úgy gondolom ez a lemezen nyújtott teljesítményünkön is meglátszik. A maszterelést a német Music Factoryban csináltuk, még jobb hangzást adva a lemeznek.

Milyen az ausztrál metal színtér?
Ausztrália és Melbourne kapcsán az a nagyszerű, hogy élénk mozgolódásban van az egész és mindenkinek jut hely. Felgyorsultak a dolgok és ezáltal a bandák is közelebb kerültek egymáshoz. Néhányukkal különösen jó a kapcsolatunk, segítjük, támogatjuk egymást, ahol csak lehet. Danny Cecati (ex-Pegazus énekest, jelenleg az Eyefear tagja) például a mi énekesünk, John Cavaliere unokatesója. A Guardian című dalban közösen is énekelnek és ez egyike a legfantasztikusabb vokál duetteknek! Amikor élőben játszuk ezt dalt, az emberek mindig fel is kapják rá a fejüket. Silvio Massaro a Vanishing Point-ból szintén egy jó barátunk és ő a Colliding Worlds dalban énekel. Danny és Silvio is nagyszerű énekesek.
Annyi rengeteg jó banda van Ausztráliában és végre a világ más részein is kezdik ezt felfedezni.
Mennyi lehetőségetek van koncertezni?
Pont most fejeztünk be egy kis európai promo turnét, amely alkalmából olyan helyeken játszottunk, mint a Headbangers Open Air Németországban. De volt néhány saját klub bulink is és Csehországban az Edguy és a Hammerfall társaságában léptünk fel. Nagyszerű volt így bemutatni az új albumunkat, a Silent Company-t. Ausztráliában minden második hónapban játszunk, főleg Melbourn-ben és Sydney-ben, de remélem most eljutunk majd Adelaide-be is. Ifjúsági körökben is egyre nagyobb az érdeklődés, a jövő hónapban több ilyen bulin is fellépünk majd.

Ausztrál bandaként mennyire nehéz elindulnia egy csapatnak?
Ausztrália ugyan nagyon messze van Európától, de ez nem állhat útjába annak, hogy az emberek megismerjék a zenénket. Már az első albumunkkal bebizonyítottuk, hogy eladható zenét játszunk és az új albumunkhoz kapcsolódó európai promóciós körúton is úgy tűnt, hogy van érdeklődés ránk. Szerintem a metal rajongók nem nagyon foglalkoznak azzal, hogy egy banda honnan származik, amíg jó lemezekkel állnak elő. A lényeg a dalokban van!

Mindannyian Ausztrália szülöttei vagytok?
A másik gitárosunk Hanny és én születtünk Ausztráliában. John Rómában született és Olaszországban is élt mielőtt ide költözött volna. A dobosunk Pavel Csehországban él és ott is élt, csupán négy évig lakott Ausztráliában eddig.

Kik a hatásaitok?
Mindannyian metalon nőttünk fel. Olyan klasszikusokon, mint a Judas Priesat, Iron Maiden, Black Sabbath, stb. De mindent szeretünk az olyan hard rock bandáktól kezdve, mint a Dokken, egészen az olyan súlyos dolgokig, mint a Slayer. Ezek mind hatással vannak a zenére, amit jászunk, ettől nyeri egyediségét.
Kölyökként meg voltam őrülve az olyan csapatokért, mint a Van Halen, TNT, Dokken és minden más olyan zenekarért, ahol nagyszerű gitárosok voltak. De szerettem az olyan bandákat is, mint a Thin Lizzy, Iron Maiden, Judas Priest, Queensryche. Imádom az iker harmóniákat, ahogy a két gitáros egymásnak tiszteleg, egymást dícséri. John az énekesünk nagy rajongója Dio-nak, Coverdale-nek, Tate-nek, Dickinson-nak, Kiske-nek és mostanában Jorn-nak is.

Mit szeretsz csinálni szabadidődben? Milyen hobbid van?
Mindenkinek vannak személyes dolgai a bandán kívül, amit szeret csinálni. Én nagy sportfanatikus vagyok - különösen az Aussie Rules Footy-t nézem - hajrá Lions! Ezenkívül elkezdtem foglalkozni rajzolással és képzőművészettel. Hanny, a másik gitáros számítógépekkel foglalkozik. Tulajdonképpen ő rögzíti az összes demonkat. Pavel a zenéért él... akárcsak legtöbbünk. John imád poénkodni. Ha-ha. Ő a csapat tréfamestere és imád olyasmihez hozzányúlni, ami nem az övé. Főleg akkor tud vicces lenni, ha olyasmit tör el, ami nem az övé. :) Az egész Európa turné vicces volt.

Híresek vagytok Melbourne-ben? Mi a kapcsolat a Black Majesty és a Vanishing Point között?
Híresek? Nem mondanám magunkról bár mindent megteszünk, hogy népes rajongótábort gyűjtsünk Ausztráliában és szerte a világon. A Vanishing Point-os srácokat évek óta ismerjük. Néhányukat abból az időből ismerem, amikor még az Eye nevet használták. Nagyszerű srácok. John, az énekesünk évek óta igen közeli barátja a Vanishing Point énekesének. Énekelt a Surreal című számukban, a Tangled in Dream albumon és Silvio is énekelt a debütáló albumunk egyik számában a Colliding Worlds-ben. Mind Silvio, mind John rendszeres vendégek egymás koncertjein, ami nagyszerű dolog. A Black Majesty és a Vanishing Point fel fog lépni számos közös koncerten a jövőben, szóval nagy buli lesz.

Mi az a szint, amit a banda elérhet? Európa meghódítása vagy valami más?
Célunk, hogy olyan zenét játsszunk, ami az embereknek tetszik - ez minden. Természetesen szeretnénk eladni rengeteg CD-t, de a fő cél, hogy egyrészt jó számokat írjunk, amiket az emberek élveznek, másrészt jó kapcsolatunk legyen a közönségünkkel. Egy öt albumra szóló szerződést írtunk alá a Limb Music kiadóval, úgyhogy rengeteg idejük van az embereknek, hogy elkezdjenek a zenénkkel foglalkozni. Szeretnénk több európai koncerten játszani és olyan helyekre eljutni, mint Amerika és Ázsia. Az új albumunk épp most jelent meg Japánban, ami által még ismertebbek lettünk.
Van valami, amit el szeretnél mondani a magyar rajongóknak?
Nagyon köszönjük mindenkinek a támogatást! Néhány magyar rajongó írt nekünk, hogy szeretik a zenénket, ami nagyszerű... és azok számára akik most hallottak rólunk először üzenjük, hogy már két albumunk van amit kipróbálhatnak. Tudjuk, hogy viszonylag új banda vagyunk és esélyt adni egy ilyennek néha szerencsejáték lehet... ezt pedig jó dolognak tartom, főleg, ha valami olyasmit találsz, amit élvezel.
Meg tudtok minket nézni a www.blackmajesty.com-on és írhattok is nekünk a black_majesty@hotmail.com e-mail címünkre. Köszönjük a támogatást!
Steve Janevski és a Black Majesty

Sok szerencsét az új lemezetekhez!
Üdvözlet innen a világ aljáról, Ausztráliából!

Avenger