Primordial, Orphaned Land - 2005. 07. 15., Budapest, Wigwam
[2005-09-02] - Adamskij

Mindenképp dicséretes kísérlet volt e két, a mai színtér legegyedibb zenekarai közül való párost meghívni. Bár a két csapat zenéje nem sok közös elemet tartalmaz, izgalmas kombinációt ígért az összeállítás. Ennek megfelelően, ismertségükhöz képest egész sokan jelentek meg, kb. 250-300 ember töltötte meg a helyszínt.

Másodikként a Sear Bliss lépett színpadra és a jelenleg 10 éves zenekar nem okozott csalódást. Programjuk felölelte eddigi munkáikat, elég érthető és erőteljes megszólalással, jól játszottak. Ki szeretném emelni dobosuk, Sömi teljesítményét, aki az utóbbi évek alatt rengeteget fejlődött - nagyon szikár és feszes tempókat tesz a többiek alá.

A mostani csapat egyébként igen ütőképes színpadon, jó ötlet volt a náluk inkább csak hangulatfestő elemeket biztosító szintetizátor samplerre cserélése. Annak ellenére, hogy utóbbi lemezeiket nem ismerem igazán, mind az új, mind a régi számokban bizonyítottak - de a Far Above The Trees továbbra is etalon, valamint az Arx Idolatrae is tarolt. Ezek alapján egyértelmű, hogy a csapatot rendszeresen hívják külföldre is, abszolút megérdemlik, csak így tovább.
www.searbliss.hu

Az izraeli Orphaned Land utóbbi alkotásán (Mabool) mondhatni új szintre helyezte a régen gothic/doom-ként aposztrofált stílust. Elképzelni sem tudtam, hogyan adják vissza élőben lemezen szerteágazó zenéjüket. Az mindenesetre bizakodásra adott okot, hogy ők tapasztalt, viszonylag sokat koncertező banda.
Nos, egyszerűen csodálatos, amit művelnek. A lemezen szereplő siserehadhoz képest csak heten voltak a színpadon, perkással és dobossal egészítve ki felállásukat. Bevallom, nekem játékuk jobban tetszett, mint bármely ilyen stílusba sorolt zenekaré, akiket eddig láttam. Fenomenális. Yossi Sassi gitáros egyszerre emlékeztet Vaira és egy klezmer zenészre, igen különös mód penget s ennek köszönhetően olykor nem is penget igazából, csak bal kezét futtatja a húrokon. Mindezt olyan átéléssel, hogy már ezért érdemes Orphaned Land koncertre járni. Ugyanezeket a szuperlatívuszokat az összes tagról elmondhatnám, így ettől megkímélve olvasóinkat annyit szeretnék megjegyezni, hogy a zsidó srácok abszolút a világ zenei elitjében vannak.
Repertoárjuk a még első demós s újra rögzítésre került Above You Alltól egészen a népzenei ihletésű Norra El Norraig terjedt, felölve az összes lemezt. Ami miatt mégis különös volt a szett, az az egységes megszólalás és pazar játék. Szó szerint lenyűgöző volt látni, ahogy a több mint tíz éves számokat a mai technikai tudásukkal felvértezve hogyan értelmezik újra. Ennek legékesebb példája az arab perka és néhány helyen kifejezett dancehall ritmusok beillesztése volt a blast- és breakbeatek mellé. Nagyon modern.
Hogy ömlengésem hamar véget érjen, zárszóul meg kell jegyeznem, hogy kevés annyira képzett zenekart láttam színpadon, mint az Orphaned Land. Hagyományos rocktól kezdve egészen black/deathes részekig terjedő spektrumuk minden egyes szeletét kitűnően érzik, s énekesük, Kobi veszettül megtanult bánni hangjával az elmúlt évek alatt. Remélem, legközelebb még többen leszünk koncertjükön - kihagyhatatlan csapat!
ophth.free.fr/music/orphaned_land.html

Az ír Primordiallal szemben nem voltak ekkora elvárásaim, viszont lemezeik különösebb ismerete nélkül is könnyen befogadhatónak tartom zenéjüket. Az ír folkra, azon belül is a bárd hagyományra építő muzsikájuk elég szokatlan a színtéren - pedig amennyire furcsán hangzik ez elsőre, annyira egyértelműen szólal meg. Ugyanakkor hosszú távon enyhe önismétlésbe fordulnak, annyira ragaszkodnak sajátos ütemeikhez és ritmusaikhoz, hogy ebből másfél óra bizony sok.
Azonban kiemelkedett a szettből a most megjelent The Gathering Wilderness albumon szereplő The Coffin Ships (igen hátborzongató esemény a cím miértje), valamint a véleményem szerint máig legerősebb nótájuk, a The Burning Season. A vendég gitárossal kiálló csapat frontembere, Nemtheanga magával ragadó egyéniség, látszik hogy ő a csapat motorja színpadon. Mondjuk ebben a kezében szorongatott s a koncert végére legurított Jack Daniel's üveg is komoly szerepet játszott, azonban teljesítménye még azokból is elismerést váltott ki, akik a háttérbe húzódtak az írek színpadra lépésekor. Mi tagadás, Nemtheanga kitűnő frontember, nagyon jó hanggal - ennek tudatában igen üdvözlöm, hogy egyre több énekes témát alkalmaz - s megragadó mozdulataival együtt a Primordial tényleg megáll a porondon. Viszont a többiek elég szürkén játszanak, mondhatni, hiányzik játékukból az a tűz, amit lemezeik alapján sokan elvárnak tőlük. Ennek ellenére korrekt bulit adtak, s a ráadáskor eljátszott, ős-klasszikus Enter Pagan is ütött.
Pár 'brothers & sisters', s üdvözlés után Nemtheanga és társai elhagyták a deszkákat, s az Orphaned Landhez hasonlóan elvegyültek a közönség között. Azt hiszem, e hozzáállásról minden csapat példát vehetne.
www.primordialweb.com

Összességében minden jelenlévő jól érezhette - s a látottak alapján jól is érezte magát. Lehet, hogy ezen az estén nem volt dugig a Wigwam, azonban remélhető, hogy e buli sikere után lesz még folytatása e sorozatnak. Legközelebb tessék eljönni, s hozni még egy embert.

Adamskij

További képek a fotóalbumban.