Mirror Of Deception - Epicus, Doomicus, Germanicus
[2002-01-24] - Hajas

A cím önmagáért beszél. A német Mirror Of Deception epikus formában művelt Doom Metalja annyira meggyőzte Hajast, hogy a lemezismertetők után sem szállt le a csapatról, inkább feltett néhány kérdést a csapat egyik gitárosának, Jochen Foppnak.

A Mirror of Deception nem egy túl ismert csapat nálunk Magyarországon. Bemutatnád a zenekart pár szóban az olvasóinknak?

A MOD-t a gitáros Siffi-vel együtt alapítottuk meg 1990 szeptemberében. Közel másfél év telt el mire kialakult a zenekar teljes felállása. Eddig három demót rögzítettünk, van néhány próbatermi felvételünk és egy mini albumunk a ' Veil of Lead'. Az első nagylemezünknek 1998 elején kellett volna megjelennie, de a felvételek több balszerencsés tényező miatt végül elhúzódtak és így csak 2001 januárjában jelent meg az album. A koncertezés, a rajongókkal való találkozás számunkra mindig fontosabb volt, rengeteg zenekarral játszottunk együtt az évek során, mint például Count Raven, Unorthodox, Solstice, The Lord Weird Slough Feg, Warning csak, hogy néhány kiemelkedő nevet említsek. A legtöbb koncertet Németországban adtuk, de játszottunk Ausztriában és Angliában is. Remélem, hogy hamarosan új helyekre is eljutunk, ahol nem léptünk még fel, Magyarországon is!
Elégedett vagy az első albumotokkal a Mirrorsoil-lal? A zene tökéletes, de a hangzással szerintem vannak gondok.

Nagyon szeretem azt az albumot. A számaink kiállták az idő próbáját. A hangzással mi sem vagyunk teljesen elégedettek, a basszus kicsit gyenge rajta. Ennek ellenére hallgatható a lemez. Mi mind nagyon szeretjük az olyan klasszikusnak számító doom csapatok hangzását, mint a Candlemass vagy a Solitude Aeturnus. De a második lemezünket egy másik stúdióban fogjuk felvenni, hogy keményebb, vastagabb hangzása legyen a lemeznek.

Mennyi rajongója van a zenekarnak?

Pontosan nem tudjuk, de kapunk e-maileket a világ minden részéről. Van egy jelentős rajongói csoportunk itt Németországban, de amerikai doom fanatikustoktól is pozitív visszajelzéseket kaptunk. Ezt valószínűleg a Mirrorsoil lemezünkön található 'Dreams of Misery' nótánknak köszönhetjük, amely az 'I am vengeance' című film egyik betétdala. Azt kell, hogy mondjam, hogy az egész doom-világ meleg fogadtatásban részesített minket miután pár év csend után visszatértünk a zenei életbe. A zenekar életében eddig a 2001-es év volt a legjobb, a legsikeresebb.

Melyik volt a legjobb és a legrosszabb Mirror of Deception koncert, és miért?

Nehéz kérdés, mivel több koncertünk is volt, amelyek a legjobb illetve a legrosszabb kategóriába tartoznak. Igazából nem tudok egyet se külön kiemelni. A legjobbak közé olyanok tartoznak, mint amikor a Count Raven-nel, Jack Frost-tal, vagy a Solstice-szal játszottunk, vagy amikor a Doom in Bloom fesztiválon léptünk fel pár éve. Befolyásoló tényező az is, hogy mi milyen hangulatban vagyunk és sokat számít a közönség is. Néha van olyan koncert, amikor érzed, hogy valami nincs rendben - egyszerűen nincs meg az a belső vibrálás vagy valamilyen technikai probléma adódik. Az egyik legrosszabb koncertünk Németországban volt, Recklinghausen-ben a legutóbbi turnénkon, amikor az End of Green-nel játszottunk. Az az este egyszerűen nem jött össze. A közönség nagyszerű volt, velük nem volt semmi gond. Viszont a hangzásunkkal annál több probléma volt, nem működött a kontroll, nem hallottuk saját magunkat és ettől minden egyes számnál egyre rosszabbul játszottunk. Ez nagyon zavaró volt! És ugyanezen a turnén, három nappal később adtuk az egyik legjobb koncertünket, Spremberg-ben. Mindössze 5 ember előtt kezdtünk játszani, de nagyon jó kedvűek voltunk, tele energiával így végül egy hatalmas bulivá alakult át a koncert. Az End of Green tagjai tomboltak, rázták a fejüket és éljeneztek minket, majd amikor ők léptek fel mi ugyanezt csináltuk. A végére volt ott vagy 30 ember, akik odajöttek hozzánk és azt mondták, hogy ez egy nagyon emlékezetes, különleges este volt számukra.

Mik a zenekar tervei a jövőre nézve?
2002 őszén szeretnénk második albumunkat felvenni. A tervek között szerepek egy '7 bakelit kiadása vagy egy split lemez egy másik zenekarral valamikor tavasszal. Még semmi sem 100%-ig biztos, nem tudom, hogy alakulnak majd a terveink. De emellett mindig keressük a lehetőséget, hogy élőben lépjünk fel. Az már biztos, hogy a játszunk majd az augusztusi Summer Breeze fesztiválon (www.summer-breeze.de).

Az én véleményem szerint Németország egy epikus-doom-ország. Elég, ha eszembe jutnak olyan bandák, mint a Well of Souls, Dawn of Winter vagy mint Ti. Neked mi a véleményed ezekről a zenekarokról? Szerinted más országban miért nincs ilyen sok epikus-doom csapat, mint nálatok?

Imádom őket! Rengeteg másik csapat is van még, néhány példa: Cold Embrace (www.coldembrace.de), Wytchcraft (www.wytchcraft.de) vagy a December Dawn. Érdemes odafigyelni rájuk! És még néhány csapat, akiket szintén csak ajánlani tudok: Dreaming (members.tripod.de/dreaming), Subversion (www.daredevil.de/subversion/index.html), Weed in the Head, Grief of God (buerger.metropolis.de/grief_of_god), VoodooShock (www.voodooshock.de). Németországban egy nagyon egészséges, erős, eleven doom élet van összehasonlítva más országokéval, és bár erről nem igazán vesznek tudomást mi örülünk, hogy ennek részesei vagyunk. A legtöbb banda között jó barátság van, szinte egy nagy család vagyunk. Nincs versengés, tiszteljük egymás munkáját és a köztünk kialakult barátságokat. Bárcsak sűrűbben találkozhatnánk ezekkel a zenekarokkal és rendezhetnénk ismét olyan összejöveteleket, mint a már említett 'Doom in Bloom'. De igazából nem tudom miért van ilyen sok epikus doom csapat Németországban. Csak a magunk nevében beszélhetek, a Candlemass epikus muzsikája mindig nagy hatással volt ránk, nagyobbal, mint például a Black Sabbath. De Amerikában is vannak nagyszerű csapatok, mint példáu a Solitude Aeturnus, While Heaven Wept, Icefall, Last Chapter, Purgation, OverSoul, Well of Souls - csak hogy néhány nevet említsek.

Mi a véleményed olyan zenekarokról, mint a Cathedral, Memory Garden vagy a Thunderstrom? Kik a Te kedvenceid?

Ezen a műfajon belül mindenki mást csinál, meg van a jellegzetességük, saját vonásaik, mindannyian máshonnan közelítjük meg a Doomot - ettől igazán változatos a doom színtér. Ez az amit más stílusokban nem találni meg, a power, death vagy a black csapatoknál. A kedvenceim közé olyan zenekarok tartoznak, mint a Candlemass, Solstice, Saint Vitus, Revelation, Pentagram, Count Rave és a While Heaven Wept. Az általad felsorol csapatok közül szeretem a Cathedral-t is, de nem minden anyagukat. Mindenestre nagyon tisztelem őket, főleg Lee Dorian-t azért amit a doom műfajért tettek az elmúlt években. A Memory Garden egy nagyon jó zenekar, 'Tides' című albumuk az egyik kedvenc lemezem. Az utolsó lemezük nekem túl technikás. A Thunderstorm tagjai nagyon jó fej emberek, 2002-ben újra együtt fogunk koncertezni, amit már nagyon várok! Az OverSoul szintén egy zseniális csapat. Imádom, amit Dennis Cornelius (gitáros-énekes) a Revelation-ben csinált. A Cor (az OverSoul eredeti neve, két demot jelentettek meg Cor név alatt) ugyan egy kis csalódás volt, de a 'Seven Days in November' album már egy igazi klasszikus. Igazából nem vagyok nagyon otthon az olyan doom-death és a gothic-metal dolgokban, amiket manapság a doomhoz sorolnak.

Számodra mit jelent a "Doom"? Szerintem ez nem csak egy zenei stílus, hanem egy életforma, egy életre szóló szenvedély.

A Doom a sorsom, a végzetem, ami megváltoztatta az életem. Amikor 1988-ben először kapcsolatba kerültem ezzel a stílussal éreztem, hogy ez volt amit addig kerestem. Számomra ez ad erőt, reményt, álmokat, ez nyújt vigasztalást, ez az igazság, őszinteség, egy önkifejezési forma, művészet, lelki és zenei nyugalmam ebben találom meg, sokkal többet jelent nekem mint egyszerű zene. Nehéz szóban leírni, mivel nagyon mélyen érint, de szerintem Hajas Te érted miről beszélek.

Mit gondolsz a Mood feloszlásáról? Tudom, hogy ismerted és szeretted a zenéjüket.

Ez nagyon, nagyon szomorú de biztos vagyok benne, hogy meg volt ár az okuk. Nem hiszem, hogy könnyű döntés volt ez a számukra. Csak a 'Volume One'-t és a 'Wombocosmic'-ot hallottam tőlük, de ezeket az albumokat nagyon szeretem. Hegedűs Márk, a Psychedlic fanzine szerkesztője, megígérte, hogy elküldi nekem az új lemezüket. Remélem azért, hogy a zenekarnak csak egy kis pihenésre van szüksége és egy nap újra játszani fognak majd. Biztos vagyok benne, hogy érezni fogják, ha ennek eljön majd az ideje.

Mit tudsz Magyaroszágról? Ismersz magyar bandákat?

Magyarország egy nagyszerű hely. A Mirror of Deception sem létezne, ha nem lenne Magyaroszág. Siffi-vel Németországban két közeli városban lakunk, de 1990 augusztusában mégis Magyarországon, Siófokon ismerkedtünk össze, amikor mindketten ott nyaraltunk. Mikor rájöttünk, hogy mind a ketten ugyanazt a stílust szeretjük, elhatároztuk, hogy közösen alapítunk egy zenekart. Sajnos azóta nem jártam Magyarországon, de remélem, nem kell már sokat várnom, hogy visszatérhessek a csodálatos országotokba, egy nap talán még a zenekarral is. Emellett még a finom borok jutnak eszembe az országról, a Szalon sör és lángos - egy 20órás vonatút után ezek mentették meg az életünket, amikor Siófokra érkeztünk -, a szép lányok, Budapest, a Balaton és olyan jó csapatok, mint a Mood, Pokolgép, Tormentor és a Convoy.

Mi az 5 kedvenc lemezed?

Candlemass - Tales Of Creation
Bathory - Twilight Of The Gods
Garmarna - Guds Spelemän
Human Drama - The World Inside
Saint Vitus - V

Ez a lista azonban nem teljes, úgy mondanám ezek inkább azok a lemezek, amiket magammal vinnék egy lakatlan szigetre.

Mit tartasz a legfontosabbnak ez életedben?

Számomra legfontosabb a barátnőm Suzana, a barátaim, a zenekar és a zene általában, különösen a Doom.

Mit dolgozol a zenekar mellett?

Semmi izgalmasat, teljesen hétköznapi a munkám. Egy szoftveres cégnél dolgozom az ügyfélszolgálati osztályon.

Mit üzensz a heavymetal.hu olvasóinak?

Köszi a figyelmet, hogy elolvastátok az interjút! El tudom képzelni, hogy nehéz beszerezni a lemezünket Magyarországon, de akit érdekel a zenénk, az letölthet néhány dalt a honlapunkról www.mirrorofdeception.com . DOOM METAL LIVES!