Orange Goblin - Félrebeszélés nélkül
[2009-04-21] - Hajas

Lassan eljutunk oda, hogy nincs számunkra év Orange Goblin interjú nélkül, hisz ez már zsinórban a harmadik esztendő, hogy kifaggattam az angol stoner csapatot. Ezúttal is jó fej bőgősük, Martyn Millard válaszolgatott a zenekart és privát témákat egyaránt érintő kérdéseimre.

A legutóbbi interjúnknál nem tudtunk értekezni a Healing Through Fire-ről. Sikeres volt-e, illetve elégedett vagy vele mai fejjel?

Úgy gondolom, hogy viszonylag sikeres volt az album. Talán nem ment el belőle annyi, amennyit szerettünk volna, ha őszinte akarok lenni, de azért veszegették. A lemezkritikák, amiket kaptunk, világszerte nagyon jók voltak, szóval ebben az értelemben sikeres volt.
Ami a megelégedettséget illeti... Nos, én az vagyok, és szerintem a többiek is a bandában. Véleményem szerint a legjobb dalaink közül néhány ezen hallható, és játsszuk is koncerteken az összes számot róla, persze váltásban, míg a többi lemezen vannak olyan nóták, amiket sosem nyomtunk még a bulikon. Számomra ez azt jelenti, hogy az anyag erős, mivel nem veszünk elő dalokat, amikről nem gondoljuk azt, hogy képesek a koncert vibrálását továbbvinni. Az album kiállítása, illetve fő témája – a pestis, illetve a nagy londoni tűzvész – szintén nagyon jól működött szerintem.

Nagyon szeretem a Healing Through Fire bonus DVD-jét, de szerintem az interjúkkal és stúdiós jelenetekkel nem kellett volna megszakítani a koncertes dalokat. Miért a számok közepébe és nem azok közé tettétek őket, illetve mi a véleményed a meglátásomról?

Ennek egyszerűen az az oka, hogy a hangminőség helyenként nem olyan jó rajta, mint kéne. Ez a totálisan őszinte válaszom. Az akkori kiadónk, a Sanctuary úgy döntött, felveszik azt a bulit ahhoz a DVD-hez, ami ugyebár járt a lemez mellé, de nem állítottak fel külön hangrögzítő pultot. Így a megszólalás, amit hallasz az egyenest a club keverőpultjáról származik, ami egy élő felvétel rögzítéséhez nem elég jó, mert így lehetetlen utólag összekeverni a megfelelő hangzást. Kicsit dühösek is voltunk emiatt. Az egyetlen dolog, amiért odavágtuk az interjúkat és a stúdiós cuccokat, az bizony a koncertfelvétel megszólalásbeli hiányosságainak elkendőzésére volt.

A Healing Through Fire semmiféle promóciót nem kapott felénk. Máshol is ez ment, illetve emiatt mentetek át a Candlelight-hoz, vagy voltak más gondjaitok is a Sanctuaryvel?

A mi meglátásunk szerint viszont normálisan nyomatták a lemezt, de ha mégsem, akkor ez megmagyarázná a gyenge eladási mutatókat. Az album megjelenése után a Sanctuaryt felvásárolta a Universal, ami azonnal bezárta a kiadót és a kötelezettségeiket, ami talán mégiscsak magyarázat lehet az általad említett gyenge promócióra. Ez az oka, hogy facérok lettünk, majd végül új otthonunk lett a Candlelight-nál.
Hamarosan felveszitek a soron következő albumotokat. Mit tudnál mondani előzetesen az anyagról?

Két vagy három számunk van megírva, és még van pár félkész. Úgy terveztük, hogy májusban vesszük fel, de úgy döntöttük, eltoljuk az egészet év végére, így nem kellett mégse kapkodnunk. A dalok eléggé Goblinosra sikerültek, de van valamiféle élük, illetve akad némi progresszív hatás is az egyikben, ami furcsa számunkra, de ettől még klassz.

Tavaly tervbe volt véve az első öt albumotok újrakiadása, de ha jól tudom, nem történt semmi. Mi a helyzet ezzel?

Tudtommal még mindig dolgoznak ennek megvalósításán. A Rise Above kiadó összegyűjt pár ritka fotót meg némi kiadatlan anyagot hozzá, így a rajongók részben új felvételeket is tudnak majd hallgatni. Még év vége előtt meg kéne jelennie ezeknek.

Még nem játszottatok Magyarországon. Miért van ez így, illetve lesz-e változás valaha is e téren?

Erre nem tudom a választ. Talán még felkérést se kaptunk Magyarországról, pedig abszolút nyitottak vagyunk az ilyesmire, mivel marhára szeretnénk ott játszani.

Nagyon bírom a zenéteket, de ha muszáj lenne megneveznem az Achilles sarkatokat, akkor Bent választanám. A DVD alapján állati jó frontembernek és szimpatikus arcnak tűnik, de a hangja talán kicsit monoton. Mit gondolsz erről, illetve találkoztál-e már hasonló véleményekkel?

Bent kritizálták néhányan a korai időszakban, de azóta rengeteget fejlődött! Mindnyájan nyitottak vagyunk a kritikára, sőt időnként számítunk is az ilyesmire, lévén hogy egyikünk se egy túlzottan képzett zenész, és nem hiszem, hogy azzá fogunk válni valaha is. Ő időnként kissé kifullad a koncertjeink alatt, mert annyira megőrül a zenétől, de én nem törődök ezzel. Sokkal inkább választanám Bent egy jobb énekes helyett, aki csak álldogál a színpadon, és nem is látszik rajta, hogy érdekli ez az egész.
Egy átlagos, önálló bulitokon mennyien vannak Angliában? Elégedett vagy ezzel a számmal?

Marhára függ ez attól, hogy Anglián belül hol játszunk. Ha Londonról beszélünk, akkor ezer fölötti nézőszámot is tudunk produkálni egy saját koncerten. Az átlag angol nézőszám talán úgy 4-600 közt lehet, persze annak függvényében, hogy az ország melyik részén. Szerintem mindig több és több embernek akarsz játszani, de realisták vagyunk, és tudjuk, hogy a közönség nem mindig akkora, amekkorát szeretnél.

Ti vagytok Európa legismertebb stoner rock csapata. Nehéz volt-e ezt elérni, vagy ez nem is volt tervetek? Mennyire fontos Neked a siker?

Megtisztelő számunkra, hogy annak mondtál minket az imént, de az ilyesmi sose volt szándékunk. Szeretnénk annyira ismertek lenni, amennyire ez csak lehetséges, akár stonernek, doomnak, rocknak, heavy metalnak, vagy bármi másnak nevezel is minket. Biztos vagyok benne, hogy vannak olyan stoner bandák, amelyek azt állítják, hogy ők a legnagyobbak, de mi rájuk is hagyjuk ezt az egész versenyt. Minket már az is megelégedettséggel tölt el, hogy az emberek bírnak minket és a zenénket.

Az interjúk egyszerűen csak fontosak a zenekarnak, vagy ezen felül élvezed is csinálni? Ki nyilatkozik a legtöbbet közületek?

Egyértelműen Ben. Több interjút ad, mint mi hárman együtt. Ő a banda központi figurája, ha újságokról meg ilyesmikről van szó, de mindnyájan élvezzük ezt csinálni, különösen ha ezáltal olyan emberekkel tudunk beszélni, akikkel amúgy ritkán, mint például Veled is.
Biztos ismertek más népszerű angol bandákat, mint például Cradle Of Filth, Napalm Death, Cathedral, Anathema, Evile, Paradise Lost vagy a NWOBHM csapatai. Jó a kapcsolatotok ezekkel a zenekarokkal? Melyek a legjobb barátaitok, és kik azok, akik egyáltalán nem haverok?

Igen, ismerjük ezeket a bandákat, és a döntő részük nagy cimbink. Különösen jó a viszony a Cathedralékkal és az Anathemaval, habár az igazán közeli barátaink a Taint és az Alabaster Suns. Szerintem mi mindenkivel ki tudtunk jönni, bárkivel is találkoztunk. Az Electric Wizarddal mondjuk összevesztünk pár éve, de mára persze elfelejtettük az egészet.

A legutóbbi interjúnknál tervezted, hogy otthagyod Londont. Ez megtörtént végül?

Sajnos még nem. A barátnőm és én még mindig csak tervezzük, hogy elköltözünk Londonból, talán Kentbe. Remélhetőleg még év vége előtt sikerül összehozni, mert már nagyon unjuk ezt a várost meg az egész ottani légkört.

Nehéz amúgy manapság megélni ebben a világvárosban? Erős a gazdasági válság hatása Londonban, meg úgy általában Angliában?

Kétségtelenül nagy a befolyása mostanában. Rengetegen munkanélküliek, és harcolnak azért, hogy ezen változtassanak. Ez az egyik oka, hogy az Orange Goblin jelenleg nem is turnézik, mert az azt jelentené, hogy ott kéne hagynunk az állásunkat. Ezt pedig nem engedhetjük meg magunknak.
Ha van kis szabadidőd, miket hallgatsz mostanában?

Az utóbbi időben meg vagyok veszve az új Mastodon albumért. Beletelt némi időbe, míg sikerült elkapnom a fonalat, de már úgy látom, hogy az év egyik legjobb lemeze. Szoktam hallgatni még Seasick Steve-et, az új Kylesat, Torchet, Taintet. Tegnapelőtt pedig egy AC/DC koncerten múlattam az időt – gyilkosak voltak.

Hajas


Az előző Orange Goblin interjúnk itt olvasható.
A csapat előző lemezéről itt írtunk.
Zenekari weboldal itt található.
Belehallgatáshoz pedig itt a Myspace-es oldaluk.