Diablo Swing Orchestra - Bingó!
[2009-09-30] - dzsi

A svéd Diablo Swing Orchestra nevével mostanában találkoztam életemben először, azonban nem tudtam szó nélkül elmenni félelmetesen változatos és hasonlóan beteg avantgarde metaljuk mellett, így gondoltam, e-mailezem egyet a csapat fő mozgatórugójával, Daniel Hakkanson gitáros/vokalistával. Egészen érdekes, és lehetetlenül komolytalan dolgok egyaránt derültek ki a bandával kapcsolatban, ami a zene hallatán cseppet sem lepett meg.

Mivel nem volt még rólatok szó az oldalunkon, kérlek, mutasd be a zenekart, és említsd meg a legfontosabb dolgokat Veletek kapcsolatban!

A zenekar tagjai a következők: Daniel Hakkanson – gitár, vokál; Pontus Mantefors – gitár, vokál, FX (digitális effektek és hasonló kütyük – dzsi); Annlouice Wolgers – ének; Andy Johansson – basszusgitár; Johannes Bergion – cselló; Andreas Halvardsson – dob. 2003-ban kezdtük meg pályafutásunkat, a mai napig két megjelent lemezünk van, az első címe The Butcher’s Ballroom volt.

Számomra a zenétek egyszerre rettentően érdekes, és legalább ennyire fura is. Honnan jött az ötlet, hogy rengetegféle klasszikus és modern zenei elemet keverjetek össze, majd mindezt még megfejeljétek egy operaénekesnővel? Hogyan tudnád körülírni a muzsikátokat?

Az ötlet, hogy a zenénkben az opera és a rock elegyét képezzük még gyermekkoromból ered, ugyanis az édesanyám operaénekesnő volt, a rock pedig tizenéves koromban került az életembe. Természetesnek tűnt, hogy összevariáljam a két különböző stílust, mivel elég otthonosan mozogtam mindkét zenei világban. A legjobb hasonlat a muzsikánk körülírására a következő lehet szerintem: Danny Elfman közreműködése a System Of A Down-nal és Maria Callas-szal. Ez valamennyire közel jár a valósághoz.

Hogyan találtatok rá Annlouice Wolgersre? Előre kitervelt dolog volt, vagy csak véletlenül alakult így a koncepció? Úgy gondolom, hogy a hangja egy plusz dimenzióval szolgál az amúgy is összetett zenéhez.

Nos, valahogyan rátaláltunk egymásra. A banda háttértörténete viszont elég sajátos. A zenekar ötletének eredete 1501-re tehető Svédországba, ahol az őseink akkoriban egyházellenes nagyzenekari „munkát” végeztek, miközben ezzel együtt bujkálásra, és titokban tartott előadásokra kényszerültek, melyben nagy segítségükre volt az elnyomott parasztság. The Devil’s Orchestra volt a nevük, és természetesen az egyház szemében eretneknek minősültek. Miután évekig folytatták ezt az életmódot, az egyház akkora vérdíjat tűzött ki a fejükre, hogy biztosak voltak benne: hamarosan úgyis elfogják Őket. Így elhatározták, hogy összejönnek még egy utolsó előadás erejéig, mielőtt az egyház elfogatja és kivégezteti Őket. Ekkor aláírtak egy paktumot, melyben kimondták, hogy a leszármazottaiké a feladat, hogy ötszáz év múlva újraegyesítsék a zenekart. Kiderült, hogy az említett leszármazottak mi vagyunk. Miután a nevünkben is szerettünk volna egyfajta utalást tenni rájuk, hasonló hangzásút vettünk fel, mint a The Devil’s Orchestra.

Az új anyagotok - mely Sing Along Songs For The Damned & Delirous címmel jelent meg -, az első találkozásom veletek, és azt kell, hogy mondjam, ennek ellenére azonnal megfogott, sokkhatásként ért ezerszínű mivolta már első hallásra. El tudnád mondani a legfontosabb információkat róla?

Úgy gondoljuk, hogy megfogtuk az első korong erősségeit és őrültségeit, illetve szerintem sikerült is mindezt még jobban megbolondítani. Egy-két fokkal minimum. Maga a dalszerzési fázis már akkor elkezdődött, amikor az első anyaggal voltunk stúdióban 2005-ben, mivel néhány ötlet még akkoriban jött a nótákhoz. Az érdemi munkához és a komolyabb tevékenységhez azonban csak 2008/2009 telén láttunk hozzá. A göteborgi IF stúdióban dolgoztunk Roberto Lagh producer irányításával, aki tényleg remek munkát végzett. Nagyon tetszett, ahogyan minden eddiginél durvább megszólalást adott a daloknak, és eredetibbé is tette őket. A legfőbb különbség a két korong között, hogy az új sokkal rendezettebb minden elképzelhető szinten. Jóval többet agyaltunk a hangszerek harmóniáján, hogy több, teljesen elkülönülő dallam vagy riff szólalhasson meg ahelyett, hogy minden hangszer ugyanazt a szólamot hozza. A sajtóvisszhang egyébként főként pozitív volt egy-két elég jelentős kivétellel. Amikor az egyik német magazintól 0/10-es értékelést kaptunk, az eléggé hazavágta azt a napomat.
Egy rakás klasszikus hangszer is megszólal a lemezeteken, azonban mindebből csak a csellista poszton szerepel valaki a bandában. Hogyan adjátok vissza ezeket a részeket a koncerteken, illetve ki írja meg ezeket a szólamokat?

Egy kicsit megvariáljuk a nótákat, hogy a saját felállásunkkal is előadhatóak legyenek a koncerteken. A további hangszerek szólamait én és Pontus írjuk meg, az ilyesféle dallamokat pedig általában a csellóval oldjuk meg élőben.

Vannak koncertdátumaitok az USA-ban, Mexikóban és Hollandiában is, azonban ez csak néhány alkalom, és egészen messze is esnek egymástól. Vannak hosszabb turnéitok is, vagy csak alkalmanként adódik pár lehetőség a világ különböző pontjain? Hogyan szervezitek az efféle dolgaitokat, illetve segít-e Nektek valaki ebben?

Nézd, ott játszunk, ahol csak tudunk, és úgy érezzük értelme is van. Kapcsolatban állunk egy szervező ügynökséggel Németországban, Svájcban és Ausztriában, de a világ többi részén mi magunk intézzük ezeket a dolgokat. Összességében csak két-három fellépésünk van egy-egy régióban, de remélhetőleg jövő nyáron hosszabb turnéra indulhatunk, és bejutunk több nagyobb fesztiválra is.

Kik a kedvenc zenészeitek, zeneszerzőitek, illetve melyek a kedvenc lemezeitek? Gondolom, egészen széles lehet a skála. Van olyan muzsika, amit mindannyian utáltok?

Mindannyian imádjuk a Les Triplets du Bellvuille című film zenéjét, a Muse régebbi lemezeit, Puccinit, Verdit. Azt azonban nem hinném, hogy van olyan előadó, amire mindannyian azt tudnánk mondani, hogy béna, mivel aránylag eltérő az ízlésünk.

Hogyan telnek a hétköznapjaitok? Melóztok valahol?

A szabadidőnket teljes egészében bingózással töltjük, hogy finanszírozhassuk a zenélést. Az igazat megvallva eddig csak egy méretes adósságot sikerült felhalmoznunk vele, de meggyőződésünk, hogy hamarosan megfordul a szerencsénk. Emellett igencsak rákattantunk a bélyeggyűjtésre is, azonban el kellett, hogy adjuk a gyűjteményünket, mert a folyamat inkább veszteséget eredményezett. Vannak még terveink almabor-főzde létesítése kapcsán is, de ezek még nem körvonalazódtak teljesen.:)
Mondhatjuk, hogy van már kialakult rajongói bázisotok, vagy egyelőre még csak épülget a dolog?

Vannak követőink az első korong óta, azonban mióta a lemezeladások kvázi nem létezőnek tekinthetőek, nem tudjuk konkrétabban lemérni, hogy mennyien is hallgatnak minket. Rengeteg visszajelzést kapunk az Interneten, és a koncertjeinket is látogatják azért, tehát nem mondhatom, hogy teljesen ismeretlenek lennénk.

Mennyire figyel rátok oda a svéd és a világszintű rock sajtó/média? Kaptok valamiféle támogatást? Más szemszögből közelítve: nagyjából mennyit adtatok el az előző anyagból?

Őszintén szólva nem igazán mutatnak érdeklődést irántunk. A legtöbb negatív kritikát pedig pont Svédországból kapjuk, de a legtöbb hazai banda ugyanígy jár otthonában, szóval ennek nem tulajdonítunk különösebb jelentősséget. Pontos számokat nem tudnék most mondani az eladások kapcsán, de ha jól tudom, pár ezer példány kelhetett el.

Mi az öt legrosszabb, és az öt legjobb dolog Svédországban?

Legjobb:
1. A nők
2. Bingó
3. Köttbullar (svéd ételkülönlegesség, egyfajta húsgombóc – dzsi)
4. A nők
5. Lasse Berghagen (nagy köztiszteletnek örvendő svéd énekes, dalszerző, színész – dzsi)

Legrosszabb:
1. Túl sok a fa
2. Fél évig szinte nem is látjuk a napot
3. Slágerlisták
4. A Daloló Méhecske (televíziós karaoke vetélkedő franchise – dzsi)
5. Az Idol (a magyar Megasztár külföldi megfelelője – dzsi)
Szerinted mik a legfelháborítóbb események napjaink világpolitikájában? Figyelemmel követed ezeket?

Nem követjük ezeket a dolgokat olyan szinten, hogy komolyabban állást foglalhassunk egy interjúban.

Hogyan és mikor kezdődött a zenészi pályafutásotok, illetve miért pont ezt választottátok?

Nem volt választásunk. Az őseink választottak ki minket erre a feladatra, szóval nem volt sok beleszólásunk a dologba.

Mik a legnagyobb céljaid az életben? Melyek azok, amik már megvalósultak ebből, és melyek azok, amik nem?

Arra gyúrunk a bandával, hogy mi lehessünk az állandó zenekara a Stockholm és Riga között napi szinten közlekedő kompnak. Ez egyelőre még nem valósult meg, de remélhetőleg néhány éven belül sikerülni fog!

Véleményed szerint megéri manapság zenésznek lenni a Ti szinteteken?

Egyáltalán nem éri meg. Inkább bingózni szeretnénk egész álló nap, de sajnos mindegyikünknek fizetni kell az esedékességeit, hogy elérhesse a céljait.

Mit gondolsz, mik a legelviselhetetlenebb emberi tulajdonságok? Van olyan ezek között, amivel a zenekar tagjai is rendelkeznek?

Ki nem állhatjuk a balszerencsés embereket, úgyhogy egymást is utáljuk egy-egy átbingózott este után.:)
Kinek nem ajánlanátok az új lemez dalait?

Aki nem érdekelt a Stockholm és Riga közötti kompozásban, annak tanácsos messzire elkerülnie a muzsikánkat.

Mik a távolabbi terveitek?

Koncertezni, új nótákat írni, és rögzíteni a következő lemezt. Nem feltétlenül ebben a sorrendben, de nagyjából ilyesmi.

dzsi


Az előző Diablo Swing Orchestra lemezről itt írtunk.
Zenekari weboldal itt.
Belehallgatáshoz pedig itt a Myspace-es oldaluk.