Insision - A felszín alatt
[2002-10-19] - Perkele

Ha egy death metal zenekarról tudni, hogy Svédországból érkeztek, mindenhol nagyobb figyelmet fognak rájuk fordítani. A stílus dallamosodó ágán kívül e skandináv ország jó néhány underground, a műfaj gyökereihzez ragaszkodó csapatot is produkált már. Ezeknek egyike a stockholmi Insision, akiket első albumuk megjelenése kapcsán faggattam.Kérdéseimre a zenekar énekese, Carl adta a válaszokat.

- Helló! Köszi, hogy ráértél így vasárnap délután. Hogy vagy?
- A változatosság kedvéért épp nem vagyok másnapos, szóval egész jól, köszi a kérdést.

- Nos, akkor kezdjük is az interjút. A zenekar nevét több szótárban is néztem, de nem találtam meg mit is jelenthet...
- Valójában 'Incision' lenne a név, de valamikor még a kezdetekben maga a zenekar szúrta el. Szándékosan vagy véletlenül azt nem tudom de végül 'Insision'-nak betűzték. Az eredeti jelentés 'bemetszés, bevágás' vagyis egy olyan seb, amelyet egy szikével ejtenek. Jelenleg nem tulajdonítok túl nagy jelentőséget az eredeti jelentésnek, az hogy félre betűzték csak érdekesebbé teszi. Sokkal inkább úgy tekintem, mint jelét zenészségünk és a death metal iránti odaadásunknak.

- Ezután kíváncsi lennék, mit szólsz ahhoz, amikor rosszul írják a neveteket és Incision-ként tűntök fel egy-egy cikkben?
- He-he, természetesen zavar, de nem egy nagy dolog. Hisz vagy a riporter nem elég felkészült a zenekarból vagy éppen a hibajavító programnál nyomta a csere gombot, amikor az a nevünkhöz ért. Nem fontos, ez csak az ő rossz oldalukat mutatja!:)

- Az Insision előtt mindannyitoknak volt másik zenekar. Tudjátok mi történt azokkal a csapatokkal?
- Daniel zenekarait kivéve mindannyian death metal csapatban vettünk részt. Daniel Dellamorte és Disconto csapatai leginkább a punk-noise vonalba valók voltak. Nem tudom ezzel a két zenekarral mi történt, még akár működhetnek is a mai napig. Azt azonban tudom, hogy az én előző zenekarom az Azatoth a távozásommal együtt kimúlt. Már akkor is halódott, amikor a tagja voltam még, a többieket nem nagyon érdekelte. A benne lévő srácok csak lusta arcok voltak, akik unalmas életébe már nem fért bele a metal. Néhányan tudják ezt kezelni, néhányan nem. Roger (Disfigured), Thomas (Embalmer és Ildore) és Toob (Genocrush) zenekarairól nem sokat tudok, de szerintem velük is ez történt, feloszlottak érdeklődés hiányában.

- Sajnálattal hallom.
- Igen, de megesik az ilyesmi. Így történt, ezek tények.

- A zenekar történetét olvashatjuk a honlapotokon, én inkább arra lennék kíváncsi, Te hogy kerültél a zenekarba.
- Miután 97-ben kiléptem az Azatoth-ból, úgy éreztem, hogy soha többet nem akarom az időmet vesztegetni lusta disznókkal. Eltelt pár év amikor is összetalálkoztam Tobias-szal, aki akkoriban a Repungant zenekarban játszott és közösen összehoztunk egy black metal projektet, amely a Superior névre hallgatott. Két demo után azonban úgy tűnt zeneileg nem tudtunk egyeztetni, így végül feladtuk. Aztán egy este egy stockholmi underground rendezvényen megláttam ezt a furcsa nevű zenekart az Insision-t és őket úgy nézve úgy éreztem, hogy valaha is újra zenélni kezdenék, akkor pont egy ilyen csapatban szeretnék részt venni. Az idő tájt épp elegem volt a black metalból és azzal amit láttam magam körül. Már épp feladtam volna az egész zenészséget. Két héttel később Thomas felhívott és azt kérdezte, hogy beszállnék-e hozzájuk, sőt még arról is tudott, hogy előzőleg az Azazoth-ban énekeltem. Nos, az előző énekesük Johan Thornberg épp otthagyta őket és én már majdnem nem-et mondtam, amikor valami furcsa oknál fogva mégis beleegyeztem. Ennyi a történet.

- Mostanában feltűntök más zenekarokban is? Ha igen, mit kell róluk tudnunk és mennyire tekintitek az Insision-t fő elfoglaltságotoknak?
- Csak Thomas dobol egy másik zenekarban a Repungnant-ban és valami laza rock zenekarban is benne van. Számomra az Insision az egyetlen zenekar és ez igaz a többiekre is. Az Insision-nal élek napi 24 órában, ébren és álmomban is. De fontolgatom, hogy valami szokatlanabbat is kellene csinálni, valami sátánibbat, ami kevésbe zene központú.

- Hogy érted, hogy kevésbé zene központú? Black metalosabb lenne vagy inkább kísérletezős, ambient féle dolog?
- Igen, experimentálisabb lenne. Nem a szokásos módon koncentrálnánk a zenére. Hm... majd meglátjuk mi történik, ez most még csak a tervezgetési stádiumban van. A sátánibb kifejezés is inkább az okkult dolgokra vonatkozik és nem black metalos értelemben vett sátáni-ra.

- A lemezetek, a Beneath The Fold Of Flesh szövegei és az előbbi mondataid alapján felmerül a kérdés, hogy mi vonz ennyire az okkultizmushoz?
- Ezt megpróbálom rövidre fogni. Mindig is érdekelt minden, aminek köze volt az okkultizmushoz. Miért? Nos, ha van egy 'a' és van egy 'b' magyarázatod a dolgokra és úgy érzed, hogy az 'a' teljesen hülyeség, akkor automatikusan a 'b' válasz felé fordulsz. Ha még ráadásul objektív szemszögből is tudod vizsgálni, akkor láthatod, hogy mennyi félrevezetés és hazugságot halmoztak a 'b' válasz köré, amelyet főleg keresztény fundamentalisták magyaráznak félre, sátánizmusnak feltüntetve. De ha kliséket akarunk alkalmazni, akkor azt is mondhatnám, hogy a sötét oldal vonzóbb volt számomra.

- Beszéljünk kicsit a szövegekről is. Mi adja az inspirációt hozzájuk, ki vagy mi is az az Impamiiz Graa?
- Gyakran, amikor írom ezeket a szövegeket, valamiféle hangulat, állapot változáson megyek keresztül. Amikor felbukkan valami bennem, annak szabad utat engedek, amíg pontosan olyanná válik, amit én szeretnék kihozni belőle. Ez természetesen időről időre változik. De legtöbbször megpróbálom elérni azt az energia hullámot, ami testileg és lelkileg is eláraszt, amikor valamit sikerül úgy megvalósítanom, ahogy akartam. Vannak pillanatok az életben, amikor érzem, hogy fogékonyabb vagyok dolgokra, nevezzük ezt démonnak vagy bármi másnak. De amikor eljön ez az 'idő' nálam, akkor írom a legjobb szövegeimet. Némelyik mintha rítus vagy felidézés lenne. De hívhatjuk őket kulcsszavak vagy eszközöknek is, amelyek segítenek a kitűzött célok elérésében.
Impamiiz Graa az én belső démonom, de hívhatjuk akár a második énemnek is. Még azokból az időkből származik, amikor szertartásokon vettem részt. Ezeket egyedül végeztem és nem a haverjaimmal az erdő mélyén, ahogy azt az angol Metal Hammer állította, ahelyett, hogy azt írták volna le, amit valójában mondtam! Szóval így kezdődött. Ez a név helyettesít engem, amíg levezetem a szertartást. Mintegy második testként funkciónál és így a szertartások alatt teljesen elfeledkezhettem problémáimról, megszabadulhattam a gondolataimtól ezáltal jobban tudtam összpontosítani. Amikor felhagytam ezekkel a dolgokkal, akkor egy időre IG is feledésbe merült, de később újraéledt és az énem másik részévé vált. Lehet, hogy ezt sokan nem értik, de nem érdekel. Számomra IG valóságos minden értelemben.

- Mióta vagy benne ilyesmiben?
- A sátánizmus valamikor hetedikes koromban kezdett érdekelni, elsősorban a horror történetek iránti vonzalmam és a zene miatt. Mert az én szememben a metal az ördög zenéje. Azért gondolom így, mert ez lázadó zene és lucifer is lázadt isten ellen, nem akarván egy egyszerű szolga lenni.

- Ezek után automatikusan felmerül a kérdés, hogy lettél zenész?
- Nos, szerintem ez a fejlődéssel jár együtt. Amikor körülötted minden zene kommersz és műanyag íze van, akkor elkezdesz valami más után nézni és ahogy sokan mások is, én a metal zenére találtam rá. Az adja meg az adrenalin löketet, ettől dobban nagyot a szívem. Az pedig természetes, hogy előbb utóbb a saját zenédet akarod majd játszani. Velem is úgy történt, ahogy ez lenni szokott. Találkoztam olyanokkal, akik ugyanígy gondolkodtak a zenéről. Az egyikünk dobolni tanult, a másikunk gitározott, ... ahogy ez történni szokott. Alakítasz egy zenekart és hirtelen van mit csinálnod. Mivel én nem játszottam hangszeren (nem mintha bármelyikünk nagyon tudott volna akkor még) így esett rám a 'hörgős' szerepe. Az első zenekarom az Ophedia volt és nagyon rosszak voltunk.:)De még a mai napig libabőrös leszek egy jó riff vagy dal részlet hallatán.

- Az Ophedia milyen zenét is játszott?
Ophedia? Ha-ha... death metallal próbálkoztunk, de nagyon félresikerült volt. 13-14 évesek voltunk és alig fogtunk még a kezünkbe hangszert. Haha... nevetnem kell, ha csak rá gondolok.

- Mi volt az első kapcsod a death metal-lal?
- Azt hiszem az első csapatok, amiket megismertem a Bolt Thrower és a Cannibal Corpse volt.

- A kezdeti időtökben volt néhány tagcsere változás nálatok. Mit gondolsz a mostani felállás mennyire erős?
- Remélem nagyon. Legalábbis úgy érzem. Mindannyian mások vagyunk, de ha összejövünk, akkor az az Insision-ért van és ez az, ami számít. Tehát szerintem elég erős ez a csapat, hogy sokáig együtt maradjunk.

-Szerinted, mi különít el Titeket a többi underground csapattól?
- Mi talán egy kicsit jobban felépített nótákat játszunk, de nem akarok nagyon hasonlítgatni magunkat, mert nem hallottam az összes többi zenekart, de az utóbbi pár underground válogatás albumok ijesztőek. Ami a legrémítőbb, az a hangzásuk. 80%-uknak nagyon gyenge a hangzása amivel tönkre teszik a zenét, hiszen nem is hallani, hogy mit játszanak! Úgy érzem, hogy rengeteg monoton zene keletkezik mostanában és ugyan lehet, hogy hatáskörömön kívül esik ezt megállapítani, de mi felépítettebb számokkal rendelkezünk.
Ugyanakkor nagyon szeretem is az underground színteret, mert ők tartják életben az egész műfajt.
Ha pedig nagyobb csapatokhoz hasonlítanánk magunkat, akkor szerintem a legfőbb különbség a hangzásunk. Manapság nagyon sok death csapat cseszi ezt el komputerizálással és hogy minél tisztább, sterilebb hangzást akarnak elérni. Ettől élettelen lesz.

- Hogy kaptátok a szerződést a Wicked Worlds kiadóval? Elégedettek vagytok velük?
- Teljes mértékben! Már az MCD-nk idején is kapcsolatban álltunk az Earache kiadóval, de az még nem volt a megfelelő idő. Aztán egyszer csak a WW megkeresett minket. Közel egy évig rágódtunk rajta mire aláírtuk a szerződést. A legjobb, hogy a WW semmiféle megszorítást nem alkalmazott velünk szemben, teljes alkotói szabadságot élveztünk. .

- A bemutatkozó lemezetek, a Beneath The Folds of Flesh áprilisban jött ki. Milyen volt a közönség és a hivatalos reakció rá? Tudod mennyi albumotok kelt el a világban?
- Számokkal nem tudok szolgálni, de a visszajelzések elég pozitívak, kedvezőek, mindenhol jó kritikákat kaptunk és rengeteg interjút adtunk a világ különböző pontjainak. Minket választottak arra is, hogy az amerikai Billboard magazinban bemutassuk az új svéd death metal hullámot. Igazán nem lehet okunk panaszra!

- Tényleg jól hangzik, gratulálok hozzá!
Az albumot a Berno Studios-ban rögzítettétek. Ti akartatok ott dolgozni, vagy a kiadó választotta? Mennyire vagytok elégedettek vele? Változtatnátok rajta, ha lehetne?

- Mi választottuk a stúdiót az analóg eszközeik miatt és azért is, mert nem készítettek ott még túl sok death albumot, így 'frissebb' hangzást érhettünk el. Elégedettek is vagyunk az albummal, bár mindig van valami, amit utólag jobban lehetne csinálni, de ezen nem érdemes töprengeni. Két hetünk volt a felvételekre és ettől elég stresszes volt a helyzet. Ha legközelebb nagyobb kasszából gazdálkodhatunk, akkor több időnk lesz a stúdiózásra is. Két hét nagyon rövid idő, reggel 8 körül keltünk fel és este 9-10 vagy 11-ig dolgoztunk. De jól éreztük magunkat, buliztunk is a Deranged-es srácokkal.

- Az album címe hogy kapcsolódik a lemezhez? Mi lenne a jelentése?
- Olyan címet akartunk, ami valahogy kapcsolódik az egész albumhoz és végül Daniel ajánlotta ezt a címet. Mindannyian úgy éreztük, hogy ez pont megfelelő. Hisz tényleg csak hús és csont lennénk? Vagy valami több is van alatta? Szerintem ezt nagyon jól kifejezi a cím.



- Ki készítette a borítót? Mennyire szabtátok meg mit akartatok Ti a borítón látni?
- Mivel nem tudtunk magunktól dönteni, a kiadó ajánlott néhány művészt, de egyiket sem találtuk megfelelőnek. Absztraktabbat akartunk, mint a mai tipikus képek. Egy barátom említette M.Bohatch nevét és honlapját böngészve találtunk rá erre a képre. Több is tetszett, de végül közösen ezt választottuk ki. Közösen döntünk az ilyen kérdésekben.
Sajnos nem végzett túl jó munkát a booklet-tel, jobban is érdeklődhetett volna iránta, több munkát belefektetve. Nem hiszem, hogy valaha fogunk még vele dolgozni. Inkább keresünk majd valakit, aki igazán foglalkozni fog vele.

- Az album hat felvétele megtalálható már valamelyik előző demotokon. Változtattatok rajtuk valamit? Miért ezeket a nótákat választottátok a teljesen újak helyett?
- Második esélyt akartunk adni ezeknek a daloknak, mert nagyon szeretjük őket. Nagyon jók és megérdemlik, hogy minél többen megismerjék őket. Másodszor nem is lett volna elég új anyagunk, így aztán úgy gondoltunk jobban megéri kiadni ezeket a régi, de jó számokat, mint a nem teljesen beérett, de új számokat felvenni. Érted mire gondolok?
Változtattunk pár dolgon, de nem hiszem, hogy észre lehetne venni, hacsak nem nagyon figyelmesen hallgatod. Természetesen a hangzás jobb lett, mint a demokon volt. Hm... ha belegondolok, az Impamiiz Graa kezdete sokkal, sokkal lassabb volt a demon.

- Vannak már kész számaitok egy új albumhoz?
- Igen, néhány: The Faoul Smell of Humans, Imminent Vision, Resistence Is Useless - ez utóbbi csak munkacím még - plussz két másik, amelyeknek nincs is még címe.

- Melyik számotokat ajánlanád annak, aki még nem hallott rólatok? Melyik számotok fejezi ki leginkább a zenekart?
- Talán a World Impaled vagy a My Fever-t ajánlanám, de nagyon szeretem a Temple of Flesh-t is. A francba, ez egy nehéz kérdés! Nehéz választani, mert az ember mindig az újabb számokat szereti jobban.

- Te írod a szövegeket, de ki szerzi a zenét? Melyik történik meg először?
- Általában Roger jön elő egy-egy riffel, amin aztán közösen dolgozunk tovább. Gyakran otthon írom a szövegeinket, de a próbák során is szoktam, amikor a srácok játszanak, addig én a másik szobában írok egyedül.

- Egyszerű szövegeknek tekinted őket vagy inkább verseknek?
- Inkább személyes szövegeknek tartom őket, mondanivalóval. Az én szavaim és gondolataim papírra vetve. Nem versnek szánom őket és nem is tekintem annak őket, de ezt inkább mindenki maga döntse el.

- Mit szeretsz jobban, zenét írni, dolgozni a stúdióban vagy élőben játszani?
- Egyértelműen koncertezni szeretek a legjobban! A többi úgyis összetartozik, de szeretem magunkat koncert csapatnak tekinteni.
- Mennyi időt töltesz a zenekarral általában?
- Általában hetente háromszor jövünk össze próbálni, de nem lógunk állandóan együtt, nem töltjük együtt a hétvégéinket és szerintem ez normális is, hisz így is elég sok időt töltünk együtt. Nekem külön elfoglaltság, hogy én foglalkozom a honlapunkkal, válaszolok az e-mailekre és a hozzánk befutó megrendelésekre.

- Milyen a kapcsolatotok a rajongókkal? Milyen gyakran kaptok e-maileket?
- Rengeteg e-mailt kapunk a rajongóinktól és mindegyiket személyesen próbálom megválaszolni. A rajongók nagyon fontosak, nélkülük sehol sem lennénk. Nagyon is számít, hogy ha ők rászánják az időt egy e-mail megírására, akkor mi is válaszoljunk rá. Néha nincs rá elég időm és csak egy rövid válaszokat tudok visszaírni. Ez ugyan szomorú, mégis megtörténik. Ezzel egy időben interjúkat is adok (amiben Roger is kisegít) és a hírlevet is én szerkesztem.

- Mik a céljaid a zenekarral? Szerinted milyen jövő áll az Insision előtt?
- Remélem a jövőnk minél több turnét rejt és hamarosan hozzáláthatunk egy új albumhoz is. A célom pedig annyi, hogy jól érezhessem magam abban, amit csinálok, vagyis death metal-t játszani, ez ennyire egyszerű. Nem akarunk szupersztárok lenni, bár ez elég nehéz is lenne ebben a stílusban. Addig fogjuk csinálni, amíg jól érezzük magunkat és ha úgy érezzük elég, majd abbahagyjuk.

- Játszottatok már olyan zenekarokkal, mint a Hypocrisy és a Disgorge. Most ősszel a Deicide és Mystic Circle társaságában jártátok volna Európát. Van olyan zenekar, akivel szívesen játszanátok?
- Szívesen játszanék együtt a Cannibal Corpse-szal, az valami nagyon intenzív dolog lenne, de szívesen koncerteznék még az Immolation-nel vagy a Hate Eternal-lal is... Jut eszembe, decemberben játszunk is majd az Immolation-nel. De még a Nile-lal játszani is nagyszerű lenne.

- Mennyi lehetőségetek van otthon, Svédországban játszani? Milyen a stockholmi metal élet?
- A stockholmi élet nem nagyon erős, a göteborgi sokkal élénkebb. De néhány csapattal kapcsolatban állunk Koncertezni nem olyan egyszerű. Csak ismételni tudnánk magunkat mindig ugyanazon zenekarok társaságában és ezt megpróbáljuk elkerülni. November elején például lesz egy kisebb metal fesztivál Linköping-ben ....

- Jellegzetes hörgésedet hallgatva, felmerül a kérdés: van-e bármilyen énekes példaképed?
- Glen Benton-t régebben nagyon szerettem, és ugyanígy Chris Barnes régebbi dolgait is. Példaképem nincsen, de csak annyit tudok mondani, hogy nem kellene befognod a mikrofont, ha igazán jó hangod van. Persze vannak bandák, amelyek ezt csináljak ezt és még jól is hangzik... szóval lehet, hogy tévedek. Ja és Corpsegrinder tényleg cool...:)))

- Köszönöm a türelmedet, részemről ennyi volt az interjú. Az utolsó szó jogán....
- Én köszönöm ezt a nagyszerű és érdekes interjút. Valamint köszönet mindazoknak, akik támogatnak minket, akármilyen formában is teszik. A rajongók nélkül semmik sem lennénk. Látogassátok a honlapunkat és aki első kézből akarja a velünk kapcsolatos híreket megkapni, az iratkozzon fel a hírlevelünkre is.
Üdvözletem!
Carl Birath

(Beneath The Folds Of Flesh lemezajánlóját itt olvashatjátok.)