Sacred Reich - The American Way

Kiadó: Metal Blade
Terjesztő: HMP
Együttes: Sacred Reich
Megjelenés éve: 1990
Ajánlja: Samarithan
Értékelés: Alapmű

Soron következő ajánlóm tárgya ez a remek amerikai banda, és még remekebb albuma. Phoenix, az Egyesült Államok Arizona államának egy jókora városa, és a Sacred Reich mellett olyan thrash zenekarok otthona, mint az Atrpohy vagy a Flotsam and Jetsam. A zenekart Phil Rind ének/bass és Greg Hall dobos alapította 1986 januárjában, Jason Rainey és Jeff Martinek gitárharcosokkal egyetemben. 1986 végén Jeff Martinek bemondta az unalmast és helyére Wiley Arnett érkezett. A zenekar neve magyarul annyit jelent hogy Felszentelt Birodalom.

A kezdetektől fogva a Thrash Metal elkötelezett hívei voltak, Slayer és Exodus hatásokkal. Első lemezes megjelenésüket a Metal Massacre No.8 válogatás albumnak köszönhetik, ahol az Ignorance című dalukat lehetett hallani. Első demojuk címe a Draining you of life címet kapta és ezzel a demóval kerültek fel az említett válogatáslemezre, amely a Metal Blade-es lemezszerződéshez vezetett egyenesen. Ebben nagy segítséget nyújtott Jason Newsted is - ugye nem kell bemutatni az illetőt? -, aki abban az időben még a Flotsam and Jetsam sorait erősítette.

Első albumukat Ignorance (Tudatlanság) címmel adták ki, majd két mini LP következett a Surf Nicaragua és az Alive at the Dynamo, ezek után pedig a szóban forgó második lemez került kiadásra. A The american way (Az amerikai mód) hat hét stúdiózást követően készült el és nyolc szerzeményt tartalmaz: Love/Hate (Szerelem/Gyűlölet), The American way, The way it is (A dolgok menete), Crimes against humanity (Emberiség elleni bűntettek), State of emergency, Who's to blame (Ki a felelős?), I don't know (Nem tudom), 31 Flavors (31 íz).("Korábban politikai szövegekre koncentráltak de ezen az albumon bevallásuk szerint ezzel a hagyománnyal szakítottak és emberközelibb szövegeket próbáltak írni. MHH NO13" )

Hogy maga az album milyen? Tökéletes, zseniális, brutális, elgondolkodtató, komplex és nem utolsó sorban követendő példát nyújt, hogy milyen formában kell, lehet megírni egy professzionális zenei anyagot. Komplexitásának köszönhetően viszonylag nehéz befogadni az albumot. Változatos témák, néha csigalassúságú, néha pedig viharosan száguldó tempókat hallhatunk. Az album hangzása jó, bár egy kicsit vékonyra sikeredett.

Egyetlen negatív dolog van, amit megemlítenék. A 31 Flavors rettenetes funky bohóckodás, ami egy ilyen súlyú albumnál szerintem felesleges húzás volt. Zeneileg nem illik ide, bár poénnak nem rossz.

Úgy gondolom, hogy nem kell részletezni, hogy melyik szám milyen. Aki ismeri a zenekart az úgyis tudja, aki nem ismeri, annak azt javaslom, hogy mindenképpen tegye próbára ezt az anyagot. A próbatétel után pedig mindenki döntse el maga, hogy kíváncsi-e a zenekar munkásságára, avagy nem.


1. Love...Hate
2. The American Way
3. The Way It Is
4. Crimes Against Humanity
5. State Of Emergency
6. Who's To Blame
7. I Don't Know
8. 31 Flavors