Moonlight Agony - Echoes of a Nightmare

Kiadó: Massacre
Terjesztő: HMP
Együttes: Moonlight Agony
Megjelenés éve: 2004
Ajánlja: Avenger
Pontszám: 8/10
Értékelés: Erős anyag!

Vajon milyen lehet egy dark-symphonic metal lemez? - tettem fel magamnak a kérdést, miközben a svéd Moonlight Agony debütalbumát a lejátszóba helyeztem. A pofátlanul fiatal banda tagjai számomra ismeretlenek, kivéve a Sri Lanka-i származású énekest Chitral Somapala-t, aki többek között az Avalon tagja is. (Vagy már nem?). A legnagyobb unikum a lemezzel kapcsolatban mindenképpen az Evergrey énekes/gitáros Tom Englund, akinek az album keverése köszönhető. Erről hivatalos információm ugyan nincs, de meggyőződésem, hogy az ő felesége Chitral partnere az Icy Plains című nótában. Nem akármilyen adottsága van a hölgynek.

Zeneileg arra lehet számítani, ami az embernek a kiadó által kreált stílusnév hallatán először beugrik, gyors és technikás heavy metal dalok, melyekben a komor hangokkal operáló szintetizátornak a szokottnál is több feladat jut. Néhol a banda nevére utaló hangulat tökéletesen lejön, máskor nem több amit hallunk mint snassz power metal dal. Ha kapaszkodót kellene keresni, hát leginkább a francia vonatkozású Adagio-t említeném, ami főleg az első két dalnál ütközik ki. A középkori dallamok kemény riffekkel való alátámasztása nem újdonság ugyan, de még mindig nagyobb örömet okoz, mint a mighty sárkányokkal küzdő warrior hősi énekét hallgatni, főleg ebben az esetben, ahol minden a helyén van. A címadó nóta némileg kilóg a sorból, kicsit elvontabb a többinél, éppen ezért talán a legerősebb tétel a lemezről. Az őt követő dalok a sötét középkor hangulatát fenemód jól csípték meg, de bánatos lassúságot egyikük sem enged meg magának. Közülük a Moonlight Horizon a kedvencem. Az albumot végül a kísérletezősebb Vanished zárja a maga 8 percével, ami kicsit meglepett, hiszen még így is csak 40 perc körül van a teljes játékidő. Itt van egy promó, amit végre elsőre élvezek, erre kiszúrják a szemem nyolc számmal! Persze ezt nem gondoltam teljesen komolyan, hiszen az igazi konklúzióm szerint inkább legyen kevesebb dal, de azok jók legyenek.

A hangzás sajnos nem tökéletes, ami főként a gitárok erőtlenségéből fakad, melyek a riffelésnél talán túlságosan is előtérbe kerülnek, ezzel keltve kissé zajos hatást. Kárpótlásul azonban kapunk egy szép borítót, ami Mattias Norén keze munkája. Szeptember végétől már a boltok polcairól is visszaköszön az Echoes of a Nightmare, és akinek elege van a tucat heavy metal zenékből, de szereti a némi érzelmi töltéssel előadott dallamokat, bátran próbálkozzon a lemezzel.


1. Into Darkness
2. Icy Plains
3. Echoes of a Nightmare
4. Ceremony
5. Equilibrium
6. Ghost
7. Moonlight Horizon
8. Vanished