|
Horizon - Worlds Apart
 |
Kiadó: |
Massacre |
|
Terjesztő: |
HMP |
|
Együttes: |
Horizon |
|
Megjelenés éve: |
2004 |
|
Ajánlja: |
Avenger |
|
Pontszám: |
7/10 |
|
Értékelés: |
Átlag feletti teljesítmény
|
A Horizon nevű csapatot 1998-ban alapította Patrick Hemer énekes/gitáros és Krissy Friedrich dobos. Már évek óta együtt zenéltek különböző projektekben, kenyerüket stúdiózenészként keresték. A francia illetőségű Bruno J. Frank bőgős és Vinnie Angelo billentyűs csatlakozásával teljessé vált a felállás. Pár év elteltével elkészítették első, The Sky's the Limit című lemezüket. A debütálás ugyan nem sikerült rosszul, a kiadást követő időkben azonban nem nyomult eléggé a banda, így történhetett meg az, hogy csak most, vagyis 2004-ben készítették el második lemezüket.
A Worlds Apart metal lemez lévén, rögtön egy duplalábgépes tekeréssel indít a Burning Hunger című nóta segítségével. Azonnal feltűnik, mennyire tehetséges zenészek alkotják az együttest, a gitártémák nagyon szépen és ízesen ki vannak dolgozva, nem csak egyszerű reszelésről van szó. Always a Stranger és az Edge of Sanity című dalok némileg belekóstolnak más stílusokba is. Mindkettő tökéletesen felépített, dallamos, néhol progresszív jellegű, a szintinek és a lehangolt gitároknak köszönhetően pedig egészen borult érzést árasztanak. A When The Night Falls-nak köszönhetően egy balladát is tartalmaz a korong, remek dallamain tűnődve a dán Royal Hunt ugrott be, tőlük hallhatunk hasonlóan markáns és fülbemászó dolgokat. Az instrumentális Hell or High Water ízes riffelésből és technikás szólókból ad leckét, progresszív alapja pedig a a dal keménységét és egyben élvezhetőségét biztosítja. Az album többi alkotását szándékosan nem taglalom, az előbb felsorolt tulajdonságok nagyjából őket is lefedik. A felvételek és az anyag keverése Krissy Friedrich dobos saját stúdiójában készültek, aki egyébként gitáros társával együtt a produceri feladatokért is felelt. Jó munkát nem végeztek, a hangzás sajnos sokat ront az amúgy élvezhető anyagon. A dob úgy szól, mintha hangmintákból lenne összepakolva, a gitár túl nyers és hangos, teljesen háttérbe szorítja az amúgy sem túl erőteljes hangú énekest.
A melodikus/progresszív muzsikát rejtő Worlds Apart talán könnyen elveszhet a newcomerek zsúfolt világában, pedig egyáltalán nem rossz, sőt a hangzás feljavításával egy kőkemény alkotást kapnának és azzal bármeddig eljuthatnának.
Tracks: 1. Burning Hunger 2. Always a Stranger 3. Edge of Insanity 4. When the Night Falls 5. Brainwashed 6. Hell or High Water 7. The Black Mark 8. Mercy 9. Backstabber 10. S & M
|