Magnum - Brand New Morning

	Kiadó:	SPV
	Terjesztő:	SonyBMG
	Együttes:	Magnum
	Megjelenés éve:	2004
	Ajánlja:	Scorpio
	Pontszám:	7/10
	Értékelés:	Átlag feletti teljesítmény

Az utóbbi időben nagy számban kerülnek hozzám olyan bandák lemezei, akik több évtizedes zenei múltra tekinthetnek vissza, és ebbe a sorba illeszthető be a Magnum is, amely az 1970-es évek közepén alakult a csapatban azóta is oszlopos tagoknak számító Tony Clarkin gitáros és Bob Catley énekes szövetségre lépésével. A régmúlt időpontot figyelembe véve, valószínűsíthető, hogy nem a jégkrémről, hanem a fegyverről nevezték el a zenekart. Közel 30 éves pályafutásuk során megjárták a mennyeket és a poklokat, számos tagcserén estek át, sőt 1995-ben fel is oszlottak, amikor is Clarkin és Catley megalakította a Hard Rain nevű formációt. 2001-ben aztán elérkezettnek látták az időt, hogy újra leporolják a Magnum csövét, és a 'hangtöltényekkel' célba vegyék a rajongókat. Az SPV vette őket a szárnyai alá, és egy stúdió- valamint egy koncertalbum után, immáron harmadik anyaguk lát napvilágot a neves kiadónál.

Szégyen ide vagy oda, én bizony nem ismertem a Magnum-ot. Persze már hallottam róluk, és Bob Catley neve is ismerősen csengett, de a zenéjükhöz még nem volt szerencsém. Mondom ezt most, hogy már meghallgattam a CD-jüket, hiszen akár szerencsétlenül is alakulhatott volna első kontaktusunk. Többnyire azonban kellemes élményekkel gazdagodtam általuk. A lemez első három nótája végig magas színvonalú, a refrének fülbemászóak. A hard rock és AOR zenék kedvelői igazi csemegékre lelhetnek bennük. Az utána következő két dal kevésbé karakteres, viszont a The Last Goodbye-ban akkora refrén található, amekkorával már régen nem volt dolgom. Ha valaki egyszer meghallgatja, utána garantáltan nem tudja kiverni a fejéből. Az Immigrant Son szintúgy az erős refrének számát gyarapítja, az utolsó két nótát viszont újfent kissé gyengébbnek érzem, pláne a lemez záró tételét nem kellett volna 10 percig húzni, mert annyira nem jó. Mondhatjuk tehát, hogy a kilenc szerzeményből öt tuti jó, négy pedig közepes. Az összes dalt Tony Clarkin írta és ő volt az album producere is, szóval dicséret az öreg rókának! Merthogy ráadásul jól szól az anyag. Bob Catley pedig meggyőzően közvetíti a dalokat, és a ritmusszekció sem vall szégyent.

A korongon fellelhető muzsika kellemes, hallgattatja magát, és a dallamos rock zene híveinek fenntartások nélkül tudom ajánlani, annak ellenére, hogy azért nem egy mestermű.


01. Brand New Morning
02. It's Time To Come Together
03. We All Run
04. The Blue And The Gray
05. I'd Breathe For You
06. The Last Goodbye
07. Immigrant Son
08. hard Road
09. The Scarecrow