Shape Of Despair - Illusion's Play

Kiadó: Spikefarm
Terjesztő: HMP
Együttes: Shape Of Despair
Megjelenés éve: 2004
Ajánlja: Perkele
Pontszám: 8/10
Értékelés: Erős anyag!

A funeral doom sajátos műfaj. Sok doom fanatikus nem szereti, míg az általában doomot nem kedvelők között akadnak rajongói. Ebbe a második kategóriába tartozom én is. Általában a doom zenéket depresszívnek és unalmasnak tartom, ugyanakkor ezeknél a szinte szélsőségesen lassan játszó zenekaroknál, zenéjük hihetetlenül sötét, mély hangulata megfog (pl.: Unholy, Esoteric), és életjeleim a tempóikkal együtt lassulnak le. Ráadásul, nem is érzem őket annyira lehangolónak, világ-vége hangulatúnak, nekem inkább olyanok, mint akik egy adott pillanat érzelmeit ragadják meg az örökkévalóság számára.

De lássuk a finn Shape of Despair-t, akik harmadik lemezüket készítették idén el. A lényeg náluk is a lassan játszott, lehangolt, súlyos ütemek és a hörgő ének, amely szomorú és vészterhes is egyben, valamint a sok-sok szintetizátor által keltett különböző hangok, hatások, amivel sejtelmes hangulatot rajzolnak a zene köré, akár hosszú perceken át. Például a közel tizenöt perces Still-motion második fele csak ilyen könnyed hangokból áll, fátyolos, sejtelmes atmoszférát adva a dalnak, s talán még a szövegnél is jobban kifejezve azt, amit a szám címe rejt. A halk női ének időnkénti megszólaltatása Pasi Koskinen (ex-Amorphis, Ajattara) mély, szintén lelassult hörgése mellett pedig még drámaibbá teszi az egyébként sem könnyű zenét. Az album hangzását a stílus vészjósló sötétségéhez alakították, a pergőre mért ütés szinte a vészharang kondulásával ér fel, az elnyújtott gitárhangok fájdalmasan hasítanak belénk.
De a pozitívumok után jöjjenek az album negatív tulajdonságai. A hat dal játékideje majdnem egy óra. A hosszú, elnyújtott darabok monumentálisak, de ugyanakkor rátelepednek az emberre. Ezért esetükben kicsit hosszúnak is tartom ezt a játékidőt, mert egy idő után monotonná válnak a dalokban felvonultatott témák ismétlődései. Ettől kicsit egysíkúnak érzem a lemezt és nem elég mélynek - legalábbis az én ízlésem kritériumaihoz mérten.


1. Sleep Mirrored
2. Still-motion
3. Entwined in Misery
4. Curse Life
5. Fragile Emptiness
6. Illusion's Play