Anthrax - The Greater of Two Evils

Kiadó: Nuclear Blast
Terjesztő: HMP
Együttes: Anthrax
Megjelenés éve: 2004
Ajánlja: Hajas
Értékelés: Nincs pontozva

Pöcsölés nélkül - ez akár az alcím is lehetne. Scott Ianék nem tettek mást, mint bepakoltak a stúdióba, összehoztak egy kegyetlenül pusztító hangzást, és öt, elkülönített fülkében -tehát élőben- felvettek egy albumnyi klasszikus Anthrax nótát. Mindezt -most jön a lényeg!- cigiszünetekkel együtt is csak két nap alatt. Be kell hugyozni.

Nem tudom, mit szól ehhez a lemezhez, aki nem ismeri ezeket a legendás nótákat, de jómagam orbitálisan nagyokat riffelgetek gyerekkorom kedvenc slágereinek új verzióira. A hangzás viszont nagyon mai: súlyos, brutkó, de egyszerű - felejts el minden stúdiós ketyerét!

A dalokat egyébként -szimpatikus húzás- a rajongók szavazták meg az interneten, és többé-kevésbé jól is választottak a csapat hívei - bár jómagam a State Of Euphoria megjelenésekor csattantam rá a zenekarra, és számomra ma is az a favorit a korai anyagok közül. Emiatt nem értem, miért utálja mindenki azt a lemezt - hihetetlen, de a Be All, End All az egyetlen State-es nóta, ami bekerült a kalapba. Az Antisocial mellőzését tegyük fel, hogy megértem, mert feldolgozás, de egy Who Cares Wins, vagy egy Make Me Laugh nagyon odavágott volna ezen a korongon. Mindegy, ennyi bele kell, hogy férjen.

Habár a Belladonna-féle Anthrax lemezeken nőttem fel, el kell ismerni, hogy John Bush feltörli vele a padlót. Különösen most szembeötlő a kettőjük közti különbség - amit például az A.I.R.-al művelt, az valami embertelen. Ez lett talán az egyik legfullabb átgyúrás az egész lemezen, de a Be All, End Allnál, a Caught in a Moshnál vagy az N.F.L.-nél is rohadtul elkapták a fonalat az öregek - meg szinte az összes többi nótánál.

Számomra az is roppant kellemes meglepetés, hogy még utoljára Anthrax albumon hallhatom a csapat szimpatikus és aranykezű bőgősét, Frank Bellot - mivel a felvételek jóval a kilépése előtt készültek.

Hihetetlen, hogy ezek a faszik 40 körül vannak, de még mindig nem érdemes szívózni velük, mert lenyomnak egy maflást. Valószínűleg van bennük még további 40 év - addigra talán megtanulnak sótlanul, energia nélkül, töszmögve zenélni. Ha egyáltalán...