Novak - Forever Endeavour

	Kiadó:	MTM
	Terjesztő:	Musicworld 2000
	Együttes:	Novak
	Megjelenés éve:	2005
	Ajánlja:	Pluck
	Pontszám:	6/10
	Értékelés:	Több, mint szomszédidegesítő

Valamikor a 80-as években azt énekelte Chesney Hawks : 'I am the one and only". Erre valószínűleg az akkor volt tini lányok jobban emlékezhetnek. Szöszi fürtök, tündérarc és valami se nem igazán rock, se nem igazán popzene. Igényesen hangszerelt melódia, ezerszer megírt akkordmenetekkel és harmóniákkal. Ahogy Andreas Novak 2005-ös Forever Endeavour című albumának első dala a Nowhere to run elindult, rögtön ez a világ ugrott be. A háttérben lelki szemeimmel láttam a pom-pom lányokat valami amerikás kertvárosi gimi előtt, a feltunningolt Thunderbird körül ácsorgó emberkéket, a középiskola menőit.

Szóval kedves olvasó, amennyiben lelked mélyén, álmaid hófödte mezőin, az acélt is porlasztó kelta fagyban jegesre cserzett bőrű démonlovasokkal cimborálsz és sárkányvért iszol, akkor javaslom messzire kerüld el ezt a korongot! A korongot, amely 12, minden szempontból standard dalt hordoz magán, és elröpíti a hallgatót valahová a 70-es, 80-as évekbe. Persze a jelen korunknak megszokott hangzásokkal és stúdiótechnikával felvértezve teszi mindezt.
A 71-es születésű Novak urat, saját elmondása szerint ennek a kornak nagyjai ihlették arra, hogy 10 éves korában gitározni kezdjen. Ezek a nagyok pedig nem mások mint pl.: Van Halen, Journey, Genesis, Queen stb. Személy szerint szeretem ezt a világot a maga könnyed feeling-jével, szellős témáival, de úgy vélem a Forever Endavour nem fog bevonulni a rock lemezek panoptikumába. Ugyanis a nagy megihletőkkel ellentétben ezen a lemezen semmi olyan pluszt nem véltem felfedezni, amely elengedhetetlen - szvsz - ebben a stílusban. Sem a témák, sem Andreas hangja nem túl eredeti. A vokálok, a harmóniák nincsenek úgy kitalálva, megírva, előadva, hogy attól eldőljön az ember. Egyébként az anyag ennek ellenére nagyon profin hangszerelt és előadott, hallhatóan sokat dolgoztak vele. Mégsem tartalmaz egy olyan melódiát, sláger sem, amely eséllyel felkerülhetne valamelyik toplistára. Lesznek azonban hallgatók, akiknek teljes mértékben bejön majd ez az anyag, hisz vannak rajta lassú, középtempós és gyors nóták. A dalok keménysége is igazán változatos. Hol erős, ércesen szóló gitár van előtérben, hol a lágyan szóló szintetizátor sound-ok töltik be a teret.

A stockholmi zenei konzervatóriumban végzett Andreas, rengeteg tribute album és vendégzenélés után ért révbe ezzel az anyaggal, amelynek ő maga a producere. Köszönet neki szerény személyemtől, hogy ápolja ennek a korszaknak a zenei világát, mely talán nemcsak nekem kedves. Köszönet, hogy nem hódolt be a divatirányzatoknak és hiszem, hogy az új albuma - ha lesz - ennél sokkal jobb lehet. Ajánlom ezt az anyagot mindenkinek, akik szeretik a dallamos soft-rockzenét. Mindenféle negatív, lekicsinylő gondolattól mentesen írom le: kiváló háttérzenének ez az anyag és kifejezetten ajánlható autóban utazóknak.


Nowhere To Run
How Does It Feel
Save Me
Forever Endeavour
Another Woman
By Your Side
Extreme Fakeover
Follow Your Heart
Carry On
Don´t You Remind Me
Back To The Free World
Gates Of Defeat