Majesty - Hellforces

	Kiadó:	Massacre
	Terjesztő:	HMP
	Együttes:	Majesty
	Megjelenés éve:	2006
	Ajánlja:	Wendiii
	Pontszám:	8/10
	Értékelés:	Erős anyag!

Mint minden ismertetőt, ezt is a borítóval kezdem, ugyanis minden embernek ez ötlik először a szemébe, és ez alapján valami ítélete van arra nézve, hogy mit is rejteget a tok. Én néhány, ezzel kapcsolatos fiaskó után már nem a tok alapján kategorizálom, hanem azért is belehallgatok, de jelen esetben nem tudok elmenni amellett, hogy ez a kép bizony egy újabb áldozat az Egyetemes Neogagyi oltárán. A másik oldala is csak annyit mond nekem, hogy újabb Massacre-ös kiadvánnyal hozott össze a sors, úgyhogy, ha több infot akartok a csapatról, akkor menjetek a kiadó, vagy a banda honlapjára, mert én bizony nem tudok semmit mondani.

A zenéről szót ejtve egészen addig nem tudtam, milyen lemezre is számítsak, amíg el nem hangzott egy varázsszó: "heavy metal". Ebben a szellemben fogant meg tehát eme anyag a szerzők agyában, és ezt olyannyira sikerült is megvalósítaniuk, hogy a címadó szerzemény teljesen olyan, mintha valamelyik Manowar albumról felejtették volna le. A kellemes, középtempós döngölés után még lassabbra vették a figurát, és a Dance With The Demon (nem klisés egy picit?) vontatott témái következtek. Némi meglepetésre azonban a következő dal szó nélkül elment mellettem, annyira jellegtelennek bizonyult. Ez után következik az a két nóta, amely eséllyel pályázhat a "leggagyibb dalcím" kategória győztes díjára. Ezek pedig nem mások, mint a Heavy Metal Desire és a March For Victory. Szerencsére azonban a zene valamennyire ellensúlyozza ezeket a finoman szólva is mosolyogtató dolgokat. Kellemes, helyenként a klasszikus Manowar/ Hammerfall/ Rhapsody vonalon mozgó dalokat hallhat az ember, amikre - ha van egy kis affinitása a klasszikus heavy metal felé - menthetetlenül elkezd bólogatni. A csapatban jó zenészek vannak, pontosak, szépen játszanak, és egyszer-egyszer elcsíptem olyan szólókat, amelyeket lehet, hogy néhány nagyobb név is megirigyelne, Igazából az egyetlen nagy probléma a szövegek tartalmával van. A srácok ugyanis tényleg leragadtak a 80-as évek világában, és olyan szövegeket írnak, ami mai füllel hallgatva bizony nagyon ciki. Egyébként, vannak olyan dalok a lemezen, amelyekre felkapja a fejét, és biztos lesznek olyanok is, akiknél előkerül a jó öreg léggitár. Legjobb példa erre a Guardians Of The Dragon Grail, amely gyorsaságával és a kétlábgéppel szinte beledöngöli a hallgatót a fotelbe.

Aki szereti a 80-as évek heavy metal zenéjét, annak bátran ajánlom tehát ezt a korongot, viszont akit kiver tőle a víz, az messzire kerülje el. Nekem mindenesetre kellemes perceket okoztak, rég hallottam ilyen típusú zenét. Ami az CD előnye, az a hátránya is, nevezetesen, hogy leragadtak a fentebb említett érában. Mivel érzésem szerint helyenként túlságosan is, ezért a pontszám, amit adok rá, legyen 8-as, de most elnéző voltam.


Dalok:

1. The Blessing
2. Hellforces
3. Dance With The Demon
4. Sons Of A New Millennium
5. Heavy Metal Desire
6. March For Victory
7. Like A Raptor
8. Guradians Of The Dragon Grail
9. Freedom Heart
10. Fight Forever
11. Nowhere Man
12. Metal Law 2006