|
Eternal Tears Of Sorrow - Before The Bleeding Sun
Az Eternal Tears of Sorrow-val még a Nightwish első budapesti koncertjén találkoztam 2000-ben, az E-klubban. Ott és akkor nem ragadtak meg, így ez a második találkozásom a csapattal. Öt éve nem adtak ki lemezt, ami némi pauzát sejtet tevékenységüket illetően, de nem érződik, hogy nem koptatták hangszereiket egy ideje. Némi tagcsere történt, de a muzsika nem sokat változott. Ez, kérem szépen, finn metal, a harsány, stílusokat keverő fajtából, a Finnvoxos, Mikko Karmilla által végzett keverés, pedig már szinte szokásos tényező. Rengeteg pénzbe fogadtam volna, hogy utóbbi úriember keze benne van a hangzásban. Szépen szól, de némi uniformizálást érzek az általa mixelt albumokban.
Egyébként maga a muzsika sem úttörő: leginkább olyan mintha a Nightwish szimfonikus világát kevernénk a Children of Bodom billentyűs szélvész metaljával, persze női ének és a tóparti alkeszbrigád vadsága nélkül. Az ETOS ünnepélyesebb, finomabb, nem is annyira virtuóz, mint Laiho és csapata, akinek azonban nagy kedvence a Bodom, az nyugodtan próbát tehet ezzel a lemezzel is.
Személy szerint elsőként kapaszkodókat keresek a muzsikákban, itt viszont elég rétegzett a zene, hagyni kell kibontakozni, kicsit többet hallgatni, akkor előjönnek a finomságok. Bejött a Red Dawn Rising női énekkel feldobott kórusa, a Lost Rune of Thunder metalosabb hangvétele, de a legkirályabb megint a záró (igen, a leghosszabb) Angelheart, Ravenheart, melyben tényleg hallhatóan komoly munka, sőt valami lélekféle is hallatszik. Monumentális, de valahogy mégis sötét hangulata van, gigantikus, felemelő kórusokkal, igazán maradandó dallamokkal. Ez egy plusz pontot ért nekem, annyira tetszett. Ahogy a borítófestmény is emeli az album értékét, mely végre tényleg szép és bebizonyítja, hogy a digitális mesterkedésen túl is van tehetség.
Mindazonáltal a másodvonalba tartozó bandák közül mindenképp a tehetségesek közé tartozik az Eternal Tears of Sorrow, de zenei világuk könnyen térképre tehető más sikeresebb csapatok nevével, tehát egyénibb zenét kell alkotni, ha tényleg előrébb akarnak lépni. Sőt a helyükben én még a név megváltoztatásán is gondolkodtam volna. Ki jegyez meg ilyen hosszú nevet elsőre?
Tracklist:
1. Sweet Lilith of My Dreams
2. Another Me
3. Red Dawn Rising
4. Upon the Moors
5. Sakura No Rei
6. Sinister Rain
7. Lost Rune of Thunder
8. Tar Still Flows
9. Angelheart, Ravenheart (Act I: Before the Bleeding Sun)
|
