Kamera - Resurrection

	Kiadó:	Sound Pollution
	Együttes:	Kamera
	Megjelenés éve:	2007
	Ajánlja:	Lambert
	Pontszám:	2/10
	Értékelés:	Még viccnek is durva

Akkor most gyorsan elmondanék valamit: a Kamera nem való egy rock/metal médium hasábjaira sem. Ez ugyanis nem metal, nem rock, hanem színtiszta popzene, még ha nem is a teljesen ostoba, gyomorforgató fajtából való, amit a köcsög rádiókon hallhat az ember. De ez még nem mentség, ugyanis ez így is szar.

Persze adhatnék rá mondjuk 5-6 pontot, mondván, hogy nem az én zeném, de aki akarja, meg aki szereti az ilyet, hallgassa. De akikhez képest a Tokio Hotel kíméletlen power/thrashnek tűnik, azok nem érdemelnek mást, csak szurkot, majd tollat, kalodát a főtéren. Mi végre a dobszerkó, ha nem baszunk oda neki, minek a villanygitár, ha nem csavarjuk fel a gaint, nem taposunk rá a torzított csatorna kapcsolójára? Mire való -kérdem én- ez a sok, szívemnek kedves találmány? Mire használják Kamera-ék? Azon tartják a sminkkészletet (gótos, kjúros, depesmódos, new wave-es a cucc egyébként), meg arról szippantják fel a kokszot?

A kiadó a lehető legrosszabb taktikával próbálja nyomni őket, hogyha metal és rockmagazinoknak küldte szét a promot. Sőt, nem kizárt, hogy a megkopott példaképek helyettesítő termékének szánják ezt a béna svéd brigádot, akik a pózőrséget, a sejtelmesen sötét romantikával és byroni világfájdalommal átitatott szövegvilágot egy az egyben kopizzák, viszont ezzel kinyitják a bicskát a fémszívű kritikus zsebében.

Amúgy a dalok sem világmegváltóak, meg a hangzás is kislányos, szóval igazából nem is értem, mire fecsérlem még a szót. Ez nem az én söröm, nem iszom meg!