dózer.hu - neuronprés

	Kiadó:	Szerzői
	Együttes:	dózer.hu
	Megjelenés éve:	2007
	Ajánlja:	Hajas
	Pontszám:	4/10
	Értékelés:	Perverzióval már élvezhető

A dózer.hu 2001 óta létezik, legalábbis ezen – az egyébként borzasztó - néven. A hazai csapat afféle magyarul éneklő, komplex hardcoreban utazik, de sajnos erről a vonalról ezerszer jobb bandáink vannak; ez bizony még nem a Boston Klinika szintje, a Leukémiáé pedig egyenest elérhetetlenül magasnak tűnik.

A legnagyobb problémám az, ahogy szól az anyag. Van egy olyan általános vélemény, hogy rossz anyagi körülmények közt dolgozó, belföldi csapatokat nem túl etikus a hangzásuk alapján megítélni, de mit csináljak, ha a megszólalás egyenest zavaró, mint esetünkben, és emiatt kimondottan nehéz a zenére koncentrálni? Na ugye... Meg lehet nézni, hogy például a hasonló stílusban utazó, szintén kisemberekből álló Inferno Metalcore System mennyire combos hangzást tudott összehozni legutóbbi EP-jén.

Az underground szinten tisztességes külsejű lemezen egyébként hét dal található, köztük egy Leukémia feldolgozás (Ragyogás). A zenei oldalt tekintve vannak húzósabb, ütősebb témák, de az említett hangzásbeli gondok mellett a sablonosan ritmizált, fantáziátlan énekhang még a jobb részeket is hazavágja, pláne hogy a dalszövegek is roppant kiforratlanok. Korunk problémáit boncolgatják, melynek kapcsán nem az a gond, hogy e téren tulajdonképpen lehetetlen újat mondani, hanem hogy még a fogalmazásmód is fájdalmasan egyszerű és klisés.

Az egyébként hallatszik a felvételen, hogy koncerten biztos vadkan a csapat – volt is némi tehetségkutatós sikerük – csakhogy pechükre nem koncertjegyet, hanem lemezt kaptam a csapat managamentjétől.

Mivel néha elkapja a fonalat a társaság, így végül megadom a négy pontot, de tény, hogy 2007-ben ennél sokkal-sokkal több kell. Bízom benne, hogy cikkem nem a feloszlás, hanem a fejlődés irányába tereli a dózer.hu-t, és legközelebbi albumukon elpirulva kérek majd bocsánatot tőlük.