Meshuggah - Destroy, Erase, Improve

Kiadó: Nuclear Blast
Terjesztő: HMP
Együttes: Meshuggah
Megjelenés éve: 1995
Ajánlja: Hajas
Értékelés: Alapmű

Sziklaszilárd véleményem, hogy a Meshuggah egyike minden idők legzseniálisabb, leginnovatívabb zenét játszó csapatainak. Számomra ők a legdurvább, legextrémebb banda, akik valaha léteztek, és nálam ők ülnek a súlyos zenék trónján, még a Slayert is megelőzve.


Eddig kiadott három albumuk közül én eme másodikat szeretem a legjobban. Eszméletlen már a lemez kezdése is: némi zajmasszából kibontakozik egy vészjelző sziréna,és hirtelen berobban - szó szerint - a Future Breed Machine. Már itt megfigyelhető az az agyahagyottság, az a komplexitás, mely megkérdőjelezhetetlenné teszi a tényt: ZENEI LÁNGELMÉKKEL hozott össze minket a sors. Olyannyira, hogy az én képzeletbeli álombandámban Tomas Haake lenne a dobos, míg a szólógitárt Fredrik Thordendal nyakába akasztanám. Ha már itt tartunk: hihetetlenek ezek a jazzes, pszichedelikus, elszállós szólók, amiket csak ő képes beleszőni a sok darálásba. Ilyet,de még ehhez hasonlót sem hallottam soha,egyetlen bandától sem. És ekkor még egy szót sem ejtettem a csak a 'shuggahra jellemző, szavakkal leírhatatlan "ritmikusan beüvöltős" refrénekről, mely - amennyiben ez lehetséges - tovább fokozza a zsenialitást. Az Acrid Placidity a lemez közepén egy pihentető, instrumentális nóta, mely kitűnően oldja az egész lemezt elárasztó aggresszivitást.A nóták valami kegyetlen egyedi módon lüktetnek, és a nagyon sokadik meghallgatásnál is csak ámulok a zenészek technikai felkészültségén. Csak egy példa: Amikor a Machine Headdel turnéztak, és Robb Flynnek megsérült a csuklója, Marten, a Meshuggah ritmusgitárosa a buszon, egyetlen éjszaka alatt betanulta a Machine Head 70 perces műsorát...A bőgős ezen az albumon egyébként még Peter Nordin. Bár ez a banda nem róla szólt elsősorban, de szép tőle, hogy egyáltalán lépést tudott tartani a többiekkel, ha-ha! Jens, az énekes pedig üvölt torkaszakadtából,extrém hangján. A hangzás úgy gyomroz, mint annak a rendje. Ezt a tökéletesen durva megszólalást azóta sem tudta produkálni egyetlen hangmérnök sem az azóta eltelt 5 évben. Daniel Bergstrandnak bizony arany füle lehet, hogy létrehozta ezt a megszólalást.

Nem akarok túlozni, de a DEI talán minden idők legkiemelkedőbb extrém metal lemeze.