Baby Bone - Supernova

	Kiadó:	Edge
	Terjesztő:	HMP
	Együttes:	Baby Bone
	Megjelenés éve:	2009
	Ajánlja:	Hajas
	Pontszám:	8/10
	Értékelés:	Erős anyag!

Ha van tipikus underground banda Magyarországon, akkor az csakis a Baby Bone lehet. Nem verébfing ugyanis, hogy a zenekar már ’92 óta nyomul – zömmel takaréklángon -, majdnem kizárólag a saját szórakoztatására, lévén hogy feltehetőleg olvasóink többsége is maximum a nevét ismeri a csapatnak. Azért is kár ez, mert egyrészt nem olyan befogadhatatlan, és pláne nem olyan rossz ez a banda, hogy ne lehetne több rajongójuk.

A srácok munkásságát nem ismerők (vagyis minden bizonnyal a többség) kedvéért: egyfajta 90 –es évek eleji rock muzsikát kell elképzelni, tehát a korai Tool és Alice In Chains szimpatizánsainál feltehetőleg működni fog a Baby Bone, feltéve, ha nem zavarja őket a magyar nyelv. Mondhatnám úgy is, hogy egy metalosabb (kábé Fekete-Kék korszakos) Black-Out-ot kell elképzelni. Nagyon meggyőző tehát az anyag, mert egyrészt szeretem ezt a vonalat, másrészt amúgy is színvonalas a tízszámos Supernova.

Bivaly hangzás, emlékezetes refrének (Angyalszív, Vésd A Kőbe), agyasan húzós nóták (Sohasem Volt Világ) és okos, bár befordulós szövegek kerültek fel ide kérem szépen. Rákóczi Antal hangját mondjuk szokni kellett (korábban én se voltam a csapat rajongója), mert ugyan jó az orgánuma, viszont lehetne durvább, karcosabb, vagy mélyebb, de pár hallgatás után megbarátkoztam ezzel a relatíve magas énekkel is. Ami viszont negatívum, az a borító és booklet egyszerűsége. Egy viszonylag értelmes és igényes zenét játszó bandához szerintem nem passzol az a tarisznyás, Kispálos bölcsész sznobság, ami a CD kiállításáról az eszembe jut.

Egy nem minden szempontból tökéletes, de az átlagot megalázóan kenterbeverő album tehát a Supernova. Akinek nem tetszett, hogy a Black-Out intellektuellé vált, és egy húzós magyar grunge rock bandára vágyik, annak a Baby Bone az egyetlen jó választás.