Watch My Dying - -1 (EP)

	Kiadó:	-
	Együttes:	Watch My Dying
	Megjelenés éve:	2009
	Ajánlja:	Uriel
	Értékelés:	Nincs pontozva

Bár nem éppen a legfrissebb zenei darabról van szó, ráadásul ha nem tévedek hatalmasat, már mindenkinek megvan, aki bármilyen módon is kötődik a zenekarhoz, mégis úgy vélem, hogy érdemes bemutatni ezt a kellemes, ingyenesen elérhető meglepetést.

A kiadványon tizenöt (!) nóta található – ezek között új számok, koncertfelvételek, régebbi dalok demo, illetve átdolgozott verziói hallhatóak. Igazi csemege. Kezdjünk először a három új tétellel. Már rögtön az első, a Magyar Ordítás felszeleteli a hallójáratainkat – végig húzós death metalban gyökerező szörnyeteg, kegyetlenül jó és intenzíven ironikus szöveggel. Ugyan eddig is voltak kedvenc számaim a WMD-től, de szerintem egyelőre ez a csúcs tőlük. Bátran ki merem jelenteni, hogy az egyik legjobb alkotás ez, amit létreerőszakoltak.

A második alávalóság a Bíbor Csend címet viseli. Mint olyan, kegyetlen, durva és sodró ritmusokkal felvértezett szeletelés, amelyben Garcia Dávid valami ijesztően észvesztő dolgokat üt; persze mindenkit dicséret illet, aki WMD lemezen hallható. E két szörnyszülöttben zseniális díszvendégeket köszönhetünk, akik nagyot emelnek a portéka fényén. Mindenesetre nem szeretném lelőni a poént, töltsétek le, hallgassátok és meglátjátok majd, hogy mennyire rendben van. Zárójelben hozzátenném, hogy az EP új dalai mind az azóta már máshol játszó Kovács Attila szerzeményei, és talán ezek alapján érződik leginkább, hogy mennyire fog hiányozni az ő munkája a csapat produktumairól. No persze megijedni azért nem kell.

A harmadik meglepetés a már koncertekről régóta ismert Tankcsapda feldolgozás, a Lopott Könyvek, amit örömmel üdvözölhetünk, tekintve, hogy piszokmód keményre vették a figurát. Valamelyest át is formálták a dalt, szóval egy szava sem lehet senkinek – egészen biztos vagyok benne, hogy Lukácsék könnyes szemmel hallgatják ezt a verziót, ugyanis tényleg roppantul igényes, és simán felveszi a versenyt az eredetivel. Természetesen.

A demos és átdolgozott régi dalok érdekességnek tökéletesen megfelelnek, főleg azoknak okozhatnak örömet, akiket érdekelnek olyan finomságok, amelyek mondjuk a nagylemezeken már nincsenek rajta, de a demon még hallatszanak. Kellemes darabok ezek így is természetesen, bár hallatszik rajtuk imitt-amott némi csiszolatlanság, főleg az ének terén, ami az élő felvételeknél is hasonlóképpen megjelenik. Emellett hangsúlyos meggyőződéssel állítom, hogy ezzel élőben nem szokott gond lenni, mindenesetre a koncertről felvett darabok is rendben vannak, bár a Moebius mellett igencsak vékonykának hat a hangzásuk.

Összegezve a hallottakat: egy árva szavunk sem lehet, hiszen egy ingyenesen elérhető, igényesen összeválogatott dalcsokorhoz van szerencsénk, amin újfent bivalyerős darabok szerepelnek, szóval aki még nem tette meg, az üstöllést vakarja le a netről, és hallgassa cafatokra a -1-et! Bízvást állíthatom, nem fog csalódni!