Agregator - Az eredendő (promo DVD)

Kiadó: Szerzői
Együttes: Agregator
Megjelenés éve: 2012
Ajánlja: Hadean
Értékelés: Nincs pontozva

Magyarországon mindig is működtek olyan zenekarok, amelyek megkésve bár, de kiemelkedő színvonalon, egyedi stílusjegyeket is felmutatva alkottak egy (évekkel) korábban felfutott metal műfajban. Az ilyen kivételes csapatok száma minden újító stílus esetében nőtt. Érzésem szerint a legmodernebb hangzással felvértezett extrém műfajokban komoly számban alkotnak a nemzetközi élvonalba kívánkozó formációk, ám ezúttal kicsit vissza kell tekintenünk az időben. A másfél évtizede, Tatabányáról indult Agregator a skandináv halálfémből kiindulva bontogatta szárnyait, majd „elindultak a gót/dark/rock irányba, és valamilyen sötét és keserűen cinikus érzelemvilágba szőtt vonalát” követték a metalnak. Az egykor még a Dark Tranquillity-re hajazó csapat ma a nem kevésbé jelentős Sentenced hagyatékát nevezi meg egyik legfőbb hatásának, amelyet jól reprezentál a banda aktuális anyaga, Az eredendő.

Mint a címből is kiderül, az Agregator továbbra is kitart az anyanyelve mellett, ami nemcsak, hogy becsülendő, de helytálló is. Az újfent komor, ugyanakkor lendületes, erőt és – nagyon halovány – reményt sugalló zene nagyszerűen megírt soroknak szolgál „aláfestésül”. Érdemes többször meghallgatni a dalokat, ezúttal a zene élvezete mellett főleg a mondanivaló emésztgetése végett. A számcímek amúgy sokat elárulnak, mégis közel sem mindent!

Határozott, egy pillanatra sem megingó kompozíciókat foglal magába a három tételes kiadvány, amelynek az a formai különlegessége, hogy DVD-ként jelent meg, vagyis közönséges audio lejátszóban nem olvasható. Ennek oka, hogy az első szám, az Egy nap a világ video clippel kísérve került fel a korongra, a másik két dal (Édenkelet, Festett lapok) pedig ugyancsak mozgóképpel illusztrált (bár messze nem kisfilm szinten). Maga a lemez amúgy minimalista, és egyben igényes tálalásban szerezhető be: kemény, matt felületű papírtokban, egy ízlésesen manipulált fotóval az elején. Emellett pedig a promóciós példányokhoz egy nagyon alapos zenekari ismertetőt is mellékelt a kvintett, egy személyre szóló, kézzel írt levél kíséretében, amely gesztus szinte megható a mai fiatal, egy-két műanyag számot összeeszkábált, flegma hordákat figyelembe véve.

Bizonyára anyagi oka (is) van annak, hogy a „death ’n’ roll” (nem vagyok biztos benne, hogy az Entombed után bárkit is szabadna ezzel a címkével illetni) hazai kiválóságai a két-három évenkénti lemezmegjelenést ezúttal egy EP kiadásával szakították meg. Azonban le kell szögezni, hogy Az eredendő példás módon összeszedett és karakteres, mind a zene, mind a multimédia tekintetében. A hangzás elsőosztályú, s ez a kiváló magyar szakemberek mellett nem más valaki munkáját dicséri még, mint a Paradise Losttal és a Katatonia-val is együtt dolgozott Jens Bogrenét. Mikus Tamás pokoli extrém énekét újításképp tiszta vokál színesíti, a súlyos melodiákat pedig „dögös, rock ’n’ rollos” szólók lazítják fel. A ritmusszekció teljesítményét a rutinosság és a fejlesztőkészség egyaránt jellemzi, ahogy tulajdonképpen az egész formációt.

Nehéz sora van a hiteles magyar könnyűzene – undergroundban rekedt – éllovasainak is, ezért a megfelelő embereknek érdemes lenne komoly erőfeszítéseket tenni azért, hogy ezek a zenekarok elfoglalják méltó helyüket a köztudatban, és ezáltal valamennyire elősegítenék a közízlés és a kulturális hierarchia helyes irányba terelését. Akár az Agregator művészetével is lehetne kezdeni…


Az Agregator Myspace oldala itt található.