Passenger - Passenger

Kiadó: Century Media
Terjesztő: EMI
Együttes: Passenger
Megjelenés éve: 2003
Ajánlja: Perkele
Pontszám: 5/10
Értékelés: Szürke, de korrekt

A Passenger neve sokak számára ismerősen csenghet. Nos, nem azért mert 1995-96 táján alakultak, igaz, akkor még Cliff néven, sokkal inkább a csapatban tevékenykedő zenészek neve miatt. A zenekart Patrik J. Sten(Transport League) és Niclas Engelin(Gardenian) alapította, akik megfáradva zenekaraik stílusától valami könnyedebbet szerettek volna játszani. Hamarosan csatlakozott hozzájuk Anders Fridén(In Flames), akit Patrik a 97-es In Flames Whoracle turnén 'szervezett be'. Utolsó áldozatuk H?kan Skoger(Hateplow) volt, és ezzel meg is alakult a Passanger.

Három demot készítettek együtt mielőtt rögzítették volna első nagylemezüket, ami most április végén látott napvilágot. Néhány szám a demokról rá is került erre a bemutatkozó lemezre, így elmondhatjuk, hogy a rajta hallható ötletek nem éppen újkeletűek. Ezzel konkrétabban arra célzok, hogy néhány rész igencsak emlékeztett az In Flames tavaly megjelent nagylemezének egyes pillanataira, de mint biográfiájukból kiderül, a Passenger berkein belül már hamarabb megszülettek ezek az ötletek. DE, most vonatkoztassunk el mind a tagok eddigi munkásságaitól és hallgassuk mindentől szabadon a Passenger-t. Az is igaz, ha megpróbáljuk körbeírni milyen zenét is játszanak, óhatatlanul felmerül ismét az In Flames neve. Ehhez adjuk némi szintis, popos hangzást, alternatív rock zenét és egy adag Machine Head-féle gitártépést. Körülbelül ezekből állítható össze az a hibrid, amit itt játszanak, gyorsabb vagy lassabb ütemben. Dallamosak, sokszor slágeresek a számok, egy adag modern keménységgel fűszerezve. Sőt, az elektronika alkalmazásával felmerül egy-két futurisztikusnak ható elem is. Az említett különböző stílusok miatt lehetőségük nyílt a hangszerek hangzásával való variálásra is, amivel bátran éltek is. Anders túlnyomórészt szépen énekel, durvább hangja ritkán kerül csak elő, igaz, néha azért elereszt egy-egy 'sikolyt'. A refréneket külön érdemes megemlíteni, mert többségben fülbemászóak, dudolásra késztetőek.
Így talán mindenki találhat kapaszkodót ebben a lemezben. Lehet rá ugrálni, vagy ellazulni, kinek melyik szám jön be. Természetesen vannak jobb és vannak rosszabb pillanatai is, mint minden normális albumnak, és bizonyos pillanatoknál még a remek jelzőt is rá lehet illeszteni, de összességében mégsem nyújt egy nagy élményt. De csak ismételni tudom magam, mielőtt bárki leülne meghallgatni, felejtse el, hogy milyen zenei előélettel rendelkeznek a Passenger tagjai, mert ez az újfajta pop-metal még szokatlannak fog csengeni fülünknek.
Tulajdonképpen minőségileg, technikailagi nem igazán lehet belekötni, viszont én nem leszek ennek a stílusnak híve egy hamar, így talán érthető részemről az öt pont. Hogy zseniális vagy nyálasok... azt mindenki a saját ízlése szerint kell, hogy eldöntse.

Arra viszont kíváncsi leszek kik mondják majd tiszta szívvel, hogy elejétől a végéig, egyformán kedvelik mind a 11 felvételt önmagukért és nem a zenészek kiléte miatt...


01. In Reverse
02. In My Head
03. For You
04. Just The Same
05. Carnival Diaries
06. Circus
07. Rain
08. Circles
09. I Die Slowly
10. Used
11. Eyes Of My Mind