Iced Earth - The Reckoning (EP)

	Kiadó:	SPV
	Terjesztő:	SonyBMG
	Együttes:	Iced Earth
	Megjelenés éve:	2003
	Ajánlja:	Perkele
	Értékelés:	Nincs pontozva

Amikor Matthew Barlow kilépett az Iced Earth-ből, úgy éreztem, senki sem tudja majd pótolni hangját és személyét. De ezzel nem voltam egyedül. Kezdődtek is a találgatások, vajon ki lesz majd az Iced Earth új vokalistája, és mindenki éhesen leste Jon Schaffer minden egyes nyilatkozatát. De azt álmomban sem gondoltam volna, hogy Tim Owens száll majd be hozzájuk. Hisz akkor még javában a Judas tagja volt, és Rob Halford a láthatáron sem bukkant fel. Aztán jött a másik, közvéleményt igencsak megmozgató hír, miszerint Rob-ot visszavették a Judas-ba, és Tim-nek távoznia kellett. Szinte rögtön megindult a spekuláció, hogy talán ő lesz az, aki most az Iced Earth soraiba lép. Lám így is lett, bár felszárnyaltak olyan hírek, miszerint csak ideiglenesen, az album felvételéig marad velük, majd szó esett ennek ellenkezőjéről is (őszintén szólva, nem merném 100% biztosan állítani egyik tényt most sem.) Majd végül megjelent az első EP, a The Reckoning, hírhozója az Iced Earth új korszakának.

Először is egy dolgot le kell szögezni, és el is kell fogadnunk nekünk, hallgatóknak. Matt kilépett, és valószínűleg nem is tér soha vissza, helyére pedig egy fantasztikus orgánummal felszerelkezett énekes került. Vitathatatlan, hogy a siker akkor érte utol igazán az Iced Earth-öt, miután megjelent első, Matt-el felvett albumuk, ugyanis sokan az ő hangja miatt szerették meg a zenekart. Tim képességeihez sem fér kétség, anno a Judas nem is találhatott volna megfelelőbb embert Rob Halford helyére. Minden tiszteletem az övé. De! Mindennek ellenére, ez az Iced Earth már nem ugyan az, mint volt - és ezzel nem Tim érdemeit akarom lehúzni.

Igen, a zenét továbbra is Jon Schaffer szerzi, ezt érezni mindegyik dalon. A címadó The Reckoning is a tipikus IE módon kezdődik (mondhatjuk, hogy Jon kezemunkáját 100 közül is felismerni). Power metalos riffeket, fülbemászó dallamokat és epikus kórusokat találunk még benne, tehát elvileg mindazt, amiről felismerhető az IE. Viszont amikor Tim sikításai előkerülnek, akkor nagyon judasos utánérzete támad a hallgatónak - negatív. A video clipből már ismerhető, akusztikus When The Eagle Cries a következő dal az EP-n, egy szép ballada. Érzelmes és lágy, amilyen csak egy gitár-zongora hangszereltségre fókuszáló akusztikus dal lehet. Tim csak a végén regadtatja magát sikolyra, de itt még ez sem zavaró - pozítiv. A Valley Forge egy lassabb, de szintén tipikus, húzós Iced Earth-ös témákból építkező nóta; - nulla. A megszokott zenét mindössze az akusztikus betétek váltakozása teszi érdekesebbé, egyébként beleveszne az unalomig ismert témák süllyesztőjébe. A Hollow Man szintén egy ballada, hősies kórussal és több szólamú vokállal. A refrének alatt bekeményít a zene, egyébként ez is akusztikusan kezdődik - pozítiv. Vagyis összességében értékelve a dalokat, átlagos ereményt értek csak el.

Az biztos, hogy Tim hangja új arculatot adott a csapatnak. Ezt lehet szeretni, vagy nem elfogadni, de tény, hogy más lett az Iced Earth. Ugyanakkor továbbra is Jon felel a zenéérét és a szövegekért, de valami újat is mutathatna lassan, mert ugyan ez az EP mindössze 18 perces, plusz a harmadik dal lekevert verziós, tehát korai lenne megítélni az egész albumot belőle, de annyira kiismerhetőek, kiszámíthatóak a dalok, hogy az EP már az első hallgatás után kezd unalmassá válni.

Remélem, hogy nem ezek a stúdióalbum legjobb számai, mert akkor bajban leszünk. Nem várom, hogy Jon hirtelen felhagyjon a heavy-power témáival, de ennél több kreativításra képes lenne, mint, amit itt bemutatott. És hiába Ripper fantasztikus hangja, ez az Iced Earth anyag kicsit 'fáradt'.


1. The Reckoning (Don't Tread On Me)
2. When The Eagle Cries (Unplugged)
3. Valley Forge
4. Hollow Man