Acheron - Rebirth: Metamorphosing into Godhood

	Kiadó:	Black Lotus
	Terjesztő:	HMP
	Együttes:	Acheron
	Megjelenés éve:	2003
	Ajánlja:	Perkele
	Pontszám:	8/10
	Értékelés:	Erős anyag!

Az amerikai Acheron esetében nehéz elkerülni a vallás, és a sátánizmus témakörét. A zenekar biográfiája többségben sátánista hitük kinyilatkoztatásáról szóló alkalmakról vagy éppen botrányokról mesél. Vincent Crowley neve sem csenghet ismeretlenül egy bizonyos kör számára. Ő egyben a zenekar vezetője, alapítója, immáron 1988 óta.
Nem tisztem és nem is óhajtom hitüket vagy anti-hitüket (kinek-kinek tetszése szerint) megítélni vagy bírálni; erről döntsön mindenki saját szíve szerint. De mégis tekintetbe kell vennem zenéjük kialakításakor, hisz borító, szövegek és az atmoszféra mind összefügg ezzel.

Apokaliptikus death metal - mondja az egyik, saját maguk által magukra aggatott jelző és ezen nem is nagyon lehet vitatkozni. Közép tempós dobtémák adják az alapot a zenéhez, amely több-kevésbe old-school death metal. A középtempós dobok mellett a folyamatos, monoton riffelés adja meg az időtlen, lassan, de biztosan pusztító végzet hangulatot, amivel megteremtik a dalok súlyosságát. Garantáltan lebben a hajak ezekre a dallamokra koncerteken.
S miért mondtam, hogy többé-kevésbé? Nos, időnként olyan gitárszólókat tettek egy-egy dalba, ami megállná a helyét akár progresszív csapatoknál is. Ráadásul pont ezek a belefeledkezett gitárjátékok adják az apokaliptikus hangulatot a daloknak, mintha valóban egy 'felsőbb rendű' (jelen esetben a Gonosz) lény keze lenne a dologban. Némi doomosságtól sem mentesek. A Betrayed első fele annyira lassú, hogy gondolkodóba esik az ember, lehet-e ennél még lassabban játszani...
Az utolsó dalnak egyelőre nem látom értelmét, a kilenc percen át tartó magas sípoló hangnak nem tudom mi a szerepe.
Vincent vokálja viszont lehetne brutálisabb, félig beszéd - félig hörgése jöhetne mélyebbről. Tudom, hogy ő az értelmi szerző, az ideológiai felelős a zenekarban, de ha áttérne csak basszusgitározása és keresnének egy másik énekest, az nem nagyon viselné meg a rajongóikat. Ha jól értelmeztem a booklet tájékoztatását, akkor a csupán beszédből álló A Long Time Ago-t dobosuk, Kyle Severn olvassa fel. Nagyon furcsa hangúlyozással beszél benne, olyan mint aki unalmában, sokadszorra olvass fel egy szöveget. Egy hölgyi s feltűnik néhány sor erejéig az egyik dalban, az ő neve Brianna Workman, de mást eddig nem tudtam kideríteni róla.

Ha jól számoltam szövevényes diszkográfiájukban, akkor ez már a hetedik albumuk. Nem ismerem az előző műveiket, de ez a Rebirth: Metamorphosis into Godhood zeneileg nagyon meggyőző. A pont szám a zenének szól és nem az ideológiának.
Egyébként a CD kivitelezése sem a legtökéletesebb. Igaz, csak a borító kép elnagyolt, a belső lapok kialakítása már jobb.


1. Chaos invocation (intro)
2. Church of one
3. Xomaly
4. Bow before me
5. The kindred
6. A long time ago (intro)
7. Golgotha`s truth
8. Betrayed (a broken pact)
9. The 9th gate


"Mindannyian a sötétségből származunk. A mérhetetlen feketeség, amely teremt és elpusztít. Az életünket nem valami csupa szeretet istentől kaptuk. Ez csak egy mítosz volt, hogy kordában tarthassák a tömeget. Felül kell emelkednünk a bibliai kitalációkon és magunkra venni Isten szerepét. Hadd szülessünk újjá istenkáromlásban!"
Vincent Crowley,
06.06. 2003.