Death - Symbolic

Kiadó: Roadrunner
Terjesztő: Mton
Együttes: Death
Megjelenés éve: 1995
Ajánlja: Hajas
Értékelés: Alapmű

Kevés lemezt lehet annyira korszakalkotónak, annyira innovatívnak és előremutatónak nevezni, mint Chuckék 95'-ös albumát. Ez az anyag az első hangtól az utolsóig hibátlan, ami csak a legnagyobb albumok ismérve lehet. A Symbolic egy hatalmas előrelépés volt elődje, - a szintén fantasztikus - Individual Thought Patterns után, holott már az a lemez se volt egy szimpla death metal zúzás, ellentétben a csapat korai munkáival.

A szolid színekkel büszkélkedő, mégis álomszép borító fantasztikusan passzol a művészi és zseniális zenéhez. Amikor a korong napvilágot látott, még nem volt annyira elterjedt ez a mostanában roppant divatos dallamos zene-durva ének kooperáció, és a Death ennek a vonalnak volt az egyik előfutára. Azért, megnézném, hogy pengetnének ma ezek a skandináv gyerekek, ha nem lett volna a Symbolic...

A Morrisound stúdióban készült anyag kristálytisztán és gyönyörűen szól, köszönhetően Jim Morris producernek, meg persze a csapat egyetlen igazi vezéregyéniségének, Chuck Schuldiner úrnak. Az ominózus hangzás csak még jobban kihangsúlyozza a nóták emberfeletti komplexitását és hihetetlen hangulatát. Az isteni Gene Hoglan minden apró cinezése tisztán hallható, pedig egy ilyen tömény zenénél nem mindig jönnek elő az apró finomságok.

Nem mondhatnám, hogy a komplex zenék feltétlen híve vagyok, de ez a lemez magasan kiemelkedik a mezőnyből, a zseniális, de dallamos szólók, valamint a dalok hangulata miatt, amiket meg sem próbálok leírni, mert lehetetlen.

A Symbolic egy művészi, klasszikus darabja a metal történelmének, melyet a polcra kell tenni, hogy időnként elővehessük újra, meg újra.