
|
Ulver - Nattens Madrigal (Aatte Hymne til Ulven i Manden)
Ulver. Norvég nyelven farkasokat jelent. Nattens Madrigal, azaz "éji őrület". Egy trilógia befejező része, mely 1997 elején jelent meg a bemutatkozó lemez Bergtatt (Hegység) és Kveldssanger (Éji dalnok) után. S íme az öt farkas: Garm - ének, Skoll - basszusgitár, Aismal - gitár, Haavard - gitár, akusztikus gitár és Aiwaikiar - dobok. Ulver. A mindig is kiszámíthatatlan banda ezzel a lemezzel mondott búcsút a metál műfajtól. Mint később kiderül, nem is akárhogyan.
Mára már eltávolodtak a metál/rock műfajtól, de talán nem tévedek nagyot, ha azt gondolom, hogy ma is sokan figyelik pályafutásukat. Kiszámíthatatlanságukat bizonyíja, hogy míg a Bergtatt szélsebes skandináv black metált és gyönyörűen lágy, népies hatású dallamokat tartalmazott majd egyenlő arányban, addig a gyönyörűséges Kveldssanger teljes egészében akusztikus, szomorú muzsika csellóval, klasszikus gitárral és fafúvós hangszerekkel. Mindkét esetben a fő témakör a norvég tájak, természeti erők, misztikumok felelevenítése volt a fő cél. Ezek után a zenekar a 90-es évek legnagyobb független kiadójához szerződött, mely nem volt más, mint a Century Media. Nem tudom, hogy mekkora időtartamra szerződtették a bandát, ám valószínűleg amikor meghallgatták a Nattens Madrigalt, lefordultak a székről. Nem hiszem, hogy effajta zenére számítottak...
A Nattens Madrigal teljes egészében a farkasember "kultúrkört" taglalja. Ez a téma egyáltalán nem idegen a norvég emberek számára, hisz számtalan misztikus történet kering a köztudatban is, de főleg a vidéki, hegyek között élő emberek között. A történet nem bonyolult, egy ember teljes egészében farkassá válását követhetjük nyomon, melyben az emberi lélek alulmarad a ragadozó farkas lelkével szemben. A zene ennek fényében roppant barátságtalan és agresszív. A szélsebes norvég black lemezekkel rokon. Két dal között is furcsa, fenyegető zajokkal lehet találkozni. A hangzás annyira zord és nyers, hogy ezután egy Darkthrone lemezt is felüdülés hallgatni, persze kizárólag hangzás szempontjából, mert különben nincs sok hasonlóság a két zenekar között, hacsak nem a gyors számok miatt. Mély hangzásnak igencsak híján van a lemez, így az erősítőn ajánlott az élességet erősen visszavenni és a mély hangkiemelést feltekerni! Szélsebes dalok, magas hangfekvésű gitárjáték és éles, vijjogó szólók jellemzik a teljes lemezt érzékeltetvén az emberi lélek harcát, szenvedését. Helyenként akusztikus gitár hangját is hallani. Ezen "negatívumok" ellenére azonban 8 remekbeszabott dalt tartalmaz a lemez, mely az évek során alapművé nőtte ki magát. A szaksajtó és a zenésztársadalom is elismerően beszél róla mind a mai napig. A közel háromnegyed órában igen ötletes dallamokat hallani és egyik sem fullad unalomba, nem érzed úgy, na ebből már elég. Ennek megfelelően rengeteg témát vonultat fel az 5 zenész, bizonyítva kreativitásukat és dalírói képességüket. Kiemelni külön dalt talán nem is érdemes, hiszen a teljes lemezt hallgatva lehet átérezni a hangulatot. Külön szám címek sincsenek, csupán fejezetek 1-8-ig. Az énekes, aki nem más, mint Garm (Arcturus, Borknagar) az elejétől a végéig kegyetlenül károg. Varázslatos, egyedi hangjával előtte és azóta is többször bizonyított, ám itt ő maga a "pokol dalnoka". A leírtakból adódóan nem könnyű hallgatnivaló a Nattens Madrigal, hisz a már említett hangzás miatt csak többszöri lejátszás után jönnek elő az elrejtett dallamok. Engem leginkább a nyitó dal és a 6. tétel fogott meg, de őszintén mondhatom, hogy mind a 8 szám a műfaj kiemelkedőbb alkotásai közé tartoznak.
Külön meg kell, hogy említsem a nagyon jól eltalált borítófestményt, amely sziklák között egy fa tövében ülő, vonyító farkast ábrázol.
Aki a mai zenekarok hangzásához szokott és a füle is érzékeny erre, akkor óvatos megközelítést igényel a lemez, de 2-3 hallgatás után garantált élményt nyújt. S egyszer csak éjjel azt veszed észre, hogy valamiért a véred nagyon felforrósodik a telihold láttán....
01. Hymne I 02. Hymne II 03. Hymne III 04. Hymne IV 05. Hymne V 06. Hymne VI 07. Hymne VII 08. Hymne VIII
|
 |
|
Stratovarius, Amaranthe, Seven Kingdoms – 2013. március 23., Club 202
Long Distance Calling, Sólstafir, Sahg – 2013. március 9. – Dürer kert
Grand Magus, Primitai, Diesel King – 2013. március 3., London, Underworld
Fear Factory, Devin Townsend Project – 2012. december 2., A38 Hajó
Kreator, Morbid Angel, Nile, Fueled By Fire - 2012.november 22., Pecsa
|

|