Proto-Kaw - Before Became After

Kiadó: Inside Out
Együttes: Proto-Kaw
Megjelenés éve: 2004
Ajánlja: pjt
Pontszám: 9/10
Értékelés: Stílusában kiemelkedő

Amikor Neal Morse bejelentette, hogy kilép a Spock's Beardből, és a Transatlanticot is magára hagyja, ami ezennel meg is szűnt, meg voltam győződve, hogy a klasszikus progresszív rock kedvelőinek megint évtizedekig kell várakozniuk valami kedvük szerint valóra. Szerencsére tévedtem, mégpedig az amerikai progresszív rock nagy veteránjának, Kerry Livgrennek hála.

A Proto-Kaw esetében az első kérdés mindig az, hogy kikről is van szó. Nos, a hetvenes években a Kansas együttes sokat változott összetételében, és egyben a hangzásában. Amit mi Kansas néven ismerünk az már a harmadik felállás. Itt most a másodikról lesz szó, amelyik 1971-től 1973-ig létezett, de a teljes kudarc, hogy lemez szerződést kapjanak egy normálisabb kiadótól, felőrölte összes lelkesedésüket, és feladták. Ekkor hívták meg Kerry Livgrent a White Clover nevű zenekarba, akik úgy érezték, hogy változtatni kellene a hangzásukon, és benne látták a megoldást. Ezután felvették a Kansas nevet, a többi pedig már (rock)történelem.

A következő kérdés az szokott lenni, hogy mit jelent az, hogy Proto-Kaw. Mivel a Kansas név foglalt, a zenekar még létezik, kerestek egy nevet, ami jelképezi, hogy a mostani Kansas elődjéről van szó: proto- (előtag, jelentése: előző, első), és Kaw (az őslakosok hívták így a mai Kansas állam területét).

Van még egy gyakori kérdés, miszerint ha ez a második lemezük, akkor miért e körül ekkora a felhajtás és nem az első körül. 2002-ben jelent meg az Early Recordings from Kansas, 1971-73 c. album, ami nem más, mint azon demóknak az újrakeverése, amivel akkor házaltak kiadóknál, és mintegy harminc évig csak kalózfelvételen volt meg a szerencsésebb rajongóknak. Az igazi szenzáció az új album, mert mintegy harminc év után állt össze az együttes (szinte) eredeti felállásban, hogy felvegyenek egy új albumot. 1971 és 1973 között Kerry Livgren kb. 60 számot szerzett, ezek közül került kilenc a fent említett Early Recordingsra, és amikor ismét összeálltak, a megmaradt ötletekből mazsolázgatva (de jó részben újraírva) készült el az új anyag. Sokadik végighallgatás után sem tudtam eldönteni, hogy mi belőle a régi, és mi az új.

A mostani felállás:
Lynn Meredith, ének
John Bolton, szaxofon, fuvola
Kerry Livgren, guitár, zongora, billentyűk
Dan Wright, orgona, billentyűk
Brad Schulz, dob
valamint az új tag, Craig Kew, basszgitár

Az albumot a lendületes Alt. More Worlds Than Known nyitja. Gitárok és orgona, sima rock számnak tűnik az első sánta ritmusú futamig. Másodszor ez a futam vezet át az improvizációs részbe, ahol fuvola és gitárszóló küzd meg egymással. A számot egy magasztos téma zárja. Aki még nem tartaná elég progresszívnek a lemezt, annak szól a Leaven, talán a legösszetettebb szerzeményük beleértve a Kansas albumokat is. Nyolc és fél perc, de több ötletet bele tudtak dolgozni, mint sok mai progresszív banda a húsz-harminc perces számaikba. Tíznél több meghallgatás után is tud még meglepetést okozni. Klasszikus progresszív zene lenne (sánta ritmusok, hammond orgona futamok, nagy szólók), ha a szaxofon, a fuvola és a basszus szóló részek nem adnának jazzes hangzást. Gyors, keleties dallammal végződik.
King Crimsonos fuvolaszólóval indul az Axolotl (for lack of a better name), meglepően kemény refrénje van. Oldja a hangulatot a humorosra vett jazzes Quantum Leapfrog. Ami felejthetetlenné teszi az a szólókból álló középrész, itt minden hangszer lehetőséget kap a megszólalásra.
Újabb magasztos szerzemény következik a Gloriana. Zongora-fuvola duó indít, a többi hangszer csak később lép be. Az ének csak másfél perc után szólal meg, és a drámai bevezetőhöz képest pozitív és bizakodó. A sánta ritmusú középrészben az orgona adja az alapot, és szaxofon szólózik rá. A végén, a refrén után, ismét a bevezető futamait halljuk.
Az album legrövidebb egyben leghosszabb című száma következik, a The Occasion of Your Honest Dreaming, az album egyetlen slágeresnek mondható száma, de ezt is megszakítják fuvolaszólamok. A refrén viszont könnyed és fütyülhető.
Ezt a rockos Heavenly Man követi. Tekerős refrén, orgonaszóló, gitárszóló. Eddig szabványos 70-es évekbeli rock szám, de ezt egy nagy ívű gitár-szaxofon szóló követi, majd orgona akkordok és ének zárja.
A promo CD-n itt a speciális kiadás egyik bonusz száma következik, az It Moves You. Csilingelő szintetizátorok, szaxofon kíséret, Queenes gitárfutamok, fütyülhető refrén. Persze nem a Proto-Kaw-t hallgatnánk, ha a közepét nem komplikálnák el, sánta ritmusokkal és Hammond orgona akkordokkal. Ennek ellenére akár kislemezen ki is lehetne adni.
Az utolsó szám a leghosszabb, a majd tizenkét perces Theophany. Induló ritmussal indít, egy kicsit az ELP Abbaddon's Bolero hangulatában. Gitár és zongora futamok vezetik át a második részébe, egy magasztos, ereszkedő dallamba, 7/8-os ritmusban. Az énekes részeket, egy latinos szóló követi, majd egy lassú induló ritmusú gitárszóló jön. Visszatér az ereszkedő dallam, az énekes rész, és a számot a nyitó induló zárja, de a ritmust maximálisan felpörgetik.

Még korai lenne az év albumának nevezni, de az már most biztos, hogy az év egyik legjobb albumát hallottuk. Mindenesetre, a többi zenekarnak igyekeznie kell, hogy felvegyék a versenyt az "öregekkel". Minden progresszív zenerajongónak bátran tudom ajánlani.


1. Alt. More Worlds Than Known (7:31)
2. Leaven (8:28)
3. Axolotl (for lack of a better name) (6:07)
4. Quantum Leapfrog (5:45)
5. Gloriana (9:09)
6. The Occasion Of Your Honest Dreaming (3:41)
7. Heavenly Man (5:55)
8. It Moves You (4:29)
9. Theophany (11:44)