Shadowlord - Shadowlord

	Kiadó:	Szerzői
	Együttes:	Shadowlord
	Megjelenés éve:	2004
	Ajánlja:	Avenger
	Pontszám:	5/10
	Értékelés:	Szürke, de korrekt

Gondolom mindenkinek teli van a postaládája olyan levelekkel, aminek a tartalma kizárólag poénos képekből áll. Nálam sincs ez másképp, de pár éve küldtek egy kimondottan mókás képet egy strandon bohóckodó bandáról (itt) és mit ad isten, egyszer csak előkerülnek a tettesek is, még hozzá a 'tipikus' metalországból Dél-Afrikából. Úgyhogy esetükben nem csak a kép, hanem gyakorlatilag minden mulatságos.

A gyémántvájó köztársaság összes rock klubját végigzúzták már (tehát mind a hármat) sőt, mint már említettem a víztől sem riadnak vissza! Kitartásból tehát nincs hiány, az 1999-ben alakult banda gőzerővel dolgozik, négy demo elkészítése után saját szakállra vették fel első albumukat is, mellyel szeretnének itt Európában kiadót találni. Ez ügyben már megfordultak Görögországban, szerepeltek egy német magazin kazettamellékletén is, de sajnos mind hiába. Pedig mindent megtesznek a hitelességért is, egojukat leküzdve kizárólag fémes nevekkel nyomulnak: Gregen Pendragon - ének, Heavy Metal Herman - gitárok, Thrash Tiger - gitárok, Heins Hawkens - basszer, Leon "thundersticks" Worst - dob. Hát igen, ha letöröltétek a könnyeket a szemetek sarkából, rátérnék a zenére.
A klasszikus heavy metalon át a koszos, motoros rockig minden megtalálható a lemezen, csak sajnos az izgalom és az egyediség hiányzik. A témák többségét már hallottuk máshol is, a hatások túl erősek, főként az Iron Maiden jelenlétét lehet felfedezni. A nóták túlnyomó része amúgy középtempós, így túl unalmas, túl egyhangú az anyag. Mindössze két ballada a Mirror Of Fate és az orkesztrális Arthur's End töri meg a fémes hangulatot. Ezeknél a daloknál érződik egyébként, hogy az énekes mennyire bizonytalan. A hangja iszonyúan vibrál, ezekkel a nyugodt témákkal egyszerűen nem tud megbirkózni. Érdemes még megjegyezni, hogy a lemez keverése Mikka Jussila által a Finnvox stúdióban készült, ami azért mégis csak az élvonalra jellemző.

A Shadowlord tehát nagyon lelkes, és bár valóban nem túl kiemelkedő az album, ne felejtsük el, nekik egymaguk kell, hogy megbirkózzanak a feladatokkal. Nincs a környékükön banda, sajtó vagy stúdió, ami kimondottan a metal zenével foglalkozna és támogatni tudná őket. Éljen a strandmetal! Ha-ha!


01. Age Of Discovery
02. Dark Messiah
03. Steel Wings
04. Mirror Of Fate
05. Destiny
06. Unholy
07. Triumph
08. Hail & Thunder
09. Brothers Of The Storm
10. Heavy-Metal Madman
11. Arthur's End
12. Fallen Angel